Miután hosszú ideig az FSHD kezelése inkább remény volt, mint konkrét kilátás, az elmúlt években a gyógyszeripar egyre nagyobb érdeklődést mutatott a betegségre szabott terápiák fejlesztése iránt. Ezt a tendenciát nem csupán a nagy gyógyszeripari vállalatok és a neuromuszkuláris betegségekre szakosodott biotechnológiai cégek közötti legutóbbi stratégiai megállapodások bizonyítják, hanem – és elsősorban – a klinikai vizsgálatok különböző fázisaiba belépett gyógyszerjelöltek számának jelentős növekedése is.

Ezek a fejlemények azt tükrözik, hogy az FSHD helyzete a transzlációs kutatás területén megváltozott: a korábban elhanyagolt betegségből elismert, kielégítetlen orvosi igény lett, amelyre ma már létezik egy – bár még nem teljes, de – kellően széles körben elfogadott biológiai magyarázat. Az FSHD kezelésére fejlesztés alatt álló gyógyszerek közül sok a DUX4 gátlására irányul, amelyet az 1-es és 2-es típusú FSHD fő okának tartanak.

A betegség tüneteiről, okairól és lefolyásáról itt írtunk bővebben.

Fejlesztés alatt álló gyógyszertípusok

Hátásmechanizmusukat tekintve három fő fejlesztési vonal van:

• DUX4 gátlás
• az immunrendszer működésének befolyásolása
• az izmok növekedésének és regenerálódásának fokozása.

A gyógyszerek fajtájukat tekintve a következő három fő kategória egyikébe tartoznak:

• Kis molekulák (Small Molecules), azaz laboratóriumban előállított apró kémiai vegyületek. Mivel méretük nagyon kicsi, gyakran tabletták formájában szedhetők, és a szervezetben áthaladva eljutnak a célsejtekhez.
• Biológiai gyógyszerek (Biologics), amelyeket élő sejtekből vagy természetes anyagokból, például fehérjékből vagy DNS-ből állítanak elő. Általában sokkal nagyobbak és összetettebbek, mint a kis molekulájú gyógyszerek, és gyakran injekcióval vagy intravénás (IV) infúzióval adják be őket.
• Génterápiák (Gene Therapy), amelyek célja a betegség kijavítása vagy szabályozása a gének működésének módosításával. Ez úgy valósítható meg, hogy bejuttatnak egy egészséges gént, deaktiválnak egy hibás gént, vagy módosítják egy gén expresszióját. A génterápiákat szintén intravénásan adják be.

Egyéb lehetséges kezelések – mint például a kiegészítők vagy a fizikoterápia – szintén vizsgálat tárgyát képezik, de nem szerepelnek a gyógyszerfejlesztési folyamatban.

A jelenleg folyamatban lévő terápiás próbálkozásokat, és azok állását az alábbi ábra mutatja.

Folyamatban lévő klinikai vizsgálatok és vizsgált hatóanyagok

• Emugrobart (más néven RO7204239, GYM329) (Roche- MANOEUVRE vizsgálat)

Az emugrobart, egy miostatin elleni antitest. A miosztatin normál esetben korlátozza az izomnövekedést, ezért annak blokkolása elősegítheti a még egészséges vagy megmaradt izomszövet növekedését. A készítményt a hasfal bőre alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák, 4 hetente egyszer.

2026. áprilisában a Roche bejelentette, hogy leállítja az fejlesztését, miután a MANOEUVRE nevű II. fázisú vizsgálat nem mutatott tartós klinikai javulást. A döntés nem biztonsági problémákhoz kapcsolódott.

• Losmapimod nem teljesítette a terápiás végpontokat, így nem folytatódtak a vele a klinikai vizsgálatok. Erről bővebben itt írtunk.

• ARO-DUX4 (más néven SRP-1001) (Arrowhead Pharmaceuticals, Sarepta – ARO-DUX4 vizsgálat)

Az ARO-DUX4 csökkenti a DUX4 gén expresszióját. A gyógyszer az úgynevezett RNS-terápiák (RNA therapeutics) csoportjába tartozik. Az ARO-DUX4-et intravénás (IV) infúzió formájában adják be. Az ARO-DUX4 vizsgálat egy jelenleg is folyó 1/2. fázisú, placebo kontrollált, dózisemeléses klinikai vizsgálat, melynek célja megérteni, hogyan hat az ARO-DUX4 az emberi szervezetben és felmérni az ARO-DUX4 biztonságosságát és az esetleges mellékhatásait.

2024 novemberében a Sarepta kizárólagos globális licencszerződést kötött az Arrowhead-del, amely magában foglalja az ARO-DUX4-et. A megállapodás értelmében a Sarepta megszerezte a program fejlesztési és forgalmazási jogait. Az Arrowhead mindazonáltal befejezi a már megkezdett 1/2. fázisú klinikai vizsgálatokat.

Sarepta által 2026. márciusában közzétett előzetes adatok alapján a vizsgálat eredményei jó biztonságosságot, a gyógyszer izomba való felszabadulását, a DUX4 által szabályozott gének gátlását, valamint a CK-szint gyors csökkenését mutatják. A következő fázisban magasabb adagokat alkalmaznak majd.

• Apitegromab (Scholar Rock – FORGE vizsgálat)

A Scholar Rock által kifejlesztett apitegromab szintén a miosztatin gátlásán keresztül hatva az izomerő és az izomfunkció javítását tűzi ki célul, ami potenciális paradigmaváltást jelenthet a hagyományos terápiákhoz képest.

A Scholar Rock várhatóan 2026-ban elindítja a FORGE nevű 2. fázisú klinikai vizsgálatát, amely várhatóan az év második felében kezdődik. A randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat az apitegromab biztonságosságát és hatékonyságát fogja értékelni FSHD-ben szenvedő betegeknél.

A Scholar Rock, egy amerikai biogyógyszerészeti vállalat, amely olyan innovatív terápiákat fejleszt, amelyek szelektíven a fehérje növekedési faktorok látens formáira hatnak. 2026-ra vonatkozó stratégiai prioritásainak bejelentésével megerősítve elkötelezettségét a ritka neuromuszkuláris betegségek, köztük az FSHD kezelésére szolgáló innovatív terápiák fejlesztése iránt.

• EPI-321 (Epicrispr Biotechnologies –EPI-321-02 vizsgálat)

EPI-321 egy kísérleti epigenetikai terápia a facio-scapulo-humeralis izomdystrophia (FSHD) kezelésére, ez az első emberen végzett génszerkesztési vizsgálat.

Ezen nyílt vizsgálat során a biztonságosságot és a biológiai aktivitás vizsgálják egy kis létszámú résztvevői körben, és eddig nem jelentettek súlyos nemkívánatos eseményt.

Amber Salzman, Ph.D., az Epicrispr vezérigazgatója az nyilatkozta: „A résztvevőknél megfigyelt tartós javulás, a kedvező biztonsági profil, valamint a betegség természetes lefolyásával való összehasonlítás során tapasztalat pozitív eltérés megerősít bennünket abban, hogy az EPI-321 hatással van a betegség biológiájára. Bár ezek az adatok még kezdeti stádiumban vannak, alátámasztják az epigenetikai szerkesztés ígéretét, mint alapvetően új terápiás megközelítést.”

Ez az FSHD-kutatás terén elért jelentős tudományos eredmény. A vizsgálat egyébként még folyamatban van, és az Epicrispr tervei szerint továbbra is toboroznak résztvevőket, valamint idővel értékelik a biztonsági eredményeket és a kezdeti hatékonysági adatokat.

• Restem-L (más néven ULSC) (RESTEM - RESTEM-L vizsgálat)

A RESTEM, egy olyan biotechnológiai vállalat, amely az immunrendszer szabályozására tervezett, azonnal alkalmazható, új generációs sejtterápiákat fejleszt, 2025. december 8-án bejelentette a Restem-L-re vonatkozó 1/2a fázisú klinikai vizsgálat elindítását; a Restem-L a vállalat FSHD kezelésére szolgáló, módosított köldökzsinór-őssejtekre (Modified Umbilical Lining Modified Progenitor Cells UMPC) épülő, azonnal használatra platformja. A vizsgálatot a SOLVE FSHD finanszírozza, egy jótékonysági szervezet, amely az FSHD kezeléseinek gyorsítására törekszik.

Az 1/2a fázisú vizsgálat (NCT07086521) egy kettős vak, randomizált, ismételt adagolású, placebo-kontrollos, keresztezett vizsgálat, amelynek célja az allogén UMPC-k biztonságosságának és előzetes hatékonyságának értékelése a betegség súlyosságára gyakorolt hatását illetően FSHD-ben szenvedő betegeknél. A Stanford Egyetemről származó Dr. John Day által vezetett klinikai vizsgálat célja 16 beteg toborzása, akiket 1:1 arányban randomizálnak, hogy 6 hónapig Restem-L-t vagy placebót kapjanak, majd a kezelés felcserélésével további 6 hónapig placebót, illetve Restem-L-t kapjanak; a kezelés időtartama 12 hónap, a vizsgálat utánkövetése pedig 15 és 21 hónap. A vizsgálat elsődleges végpontja a biztonságosság, a másodlagos és feltáró eredmények között szerepelnek az immunválasz/gyulladás szérummarkerei, a betegek és az orvosok által jelentett funkcionális eredmények, valamint az MRI- és az izombiopszia-biomarkerei.

Ezt a fajta megközelítést már más, krónikus gyulladással és izomkárosodással járó betegségek esetében is vizsgálták, és az előzetes biztonsági jelek, valamint a lehetséges funkcionális előnyök arra ösztönözték a kutatókat, hogy kiterjesszék a FSHD-re is.

A Restem-L ULSC-sejtjei képesek a szövetekben fellépő gyulladásos reakciókat szabályozó faktorokat kibocsátani és ezáltal befolyásolni bizonyos immunsejt-populációk aktivitását, amelyek hozzájárulnak az izmok krónikus károsodásához. Ez csökkentheti a helyi gyulladást és az FSHD-hez kapcsolódó izomkárosodás előrehaladását.

Bár az ULSC nem pótolja közvetlenül az elvesztett izomrostokat, mégis képes elősegíteni a regenerációt azáltal, hogy a gyógyulást támogató szöveti környezetet hoz létre. Olyan molekulákat képes kibocsátani, amelyek elősegítik a gyulladáscsökkentő és védő folyamatokat az izomban.

Az elképzelés az, hogy egy kevésbé gyulladásos mikrokörnyezet enyhítheti a DUX4 által kiváltott toxikus hatásokat, és potenciálisan javíthatja az izomfunkciót.

A vizsgálat egyetlen klinikai központban fog zajlani az Egyesült Államokban.

• Celenbuterol (University of Kansas – Target FSHD vizsgálat)

A clenbuterol egy olyan gyógyszer, amelyet az European Medicines Agency egyes országokban krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD/BPCO) kezelésére már engedélyezett. Három egymástól független szűrővizsgálat során azt találták, hogy a clenbuterol képes csökkenteni a DUX4 gén expresszióját FSHD-s betegek izomsejt-kultúráiban.

Korábbi klinikai vizsgálatok más, hasonló hatásmechanizmusú béta₂-agonistákkal ugyan mutattak bizonyos aktivitást FSHD-ben, de nem érték el elsődleges célkitűzéseiket. A kutatók szerint azonban ezek a vizsgálatok valószínűleg másképp lettek volna megtervezve a ma rendelkezésre álló tudományos ismeretek birtokában.

A vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a clenbuterol alkalmas lehet-e az FSHD kezelésére, valamint biztonságosságának és tolerálhatóságának értékelése három különböző dózisszinten, szájon át alkalmazva.

• Satralizumab (Centre Hospitalier Universitaire de Nice – REINFORCE vizsgálat)

A Satralizumab az interleukin-6 (IL-6) jelátviteli út befolyásolása által fejti ki gyulladáscsökketnő hatását. A Neuromyelitis Optica Spectrum Disorder kezelésére már engedélyezett és használt készítmény.

Egy korábbi vizsgálat, melynek célja az volt, hogy jobban megértsék a gyulladás szerepét az FSHD-ben, 100 felnőtt FSHD1-beteg vérszérumában vizsgálta a gyulladásos citokinek szintjét.

A vizsgálat során elemzett 20 citokin közül 10 esetében szignifikáns eltérést találtak az azonos korú és nemű egészséges kontrollszemélyekhez képest. Az FSHD1-betegeknél magasabb volt a gyulladást fokozó és ezzel párhuzamosan alacsonyabb volt a gyulladást csökkentő citokinek szintje.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az FSHD1-et krónikus gyulladásos folyamatok kísérik.

Különösen fontos eredmény volt, hogy az interleukin-6 (IL-6) szintje szoros összefüggést mutatott a betegség klinikai súlyosságával, valamint a funkcionális állapotot mérő pontszámokkal.

Ezért az IL-6 ígéretes biomarkernek tekinthető az FSHD aktivitásának nyomon követésében.

A REINFORCE vizsgálat azt értékeli, hogy a satralizumab képes-e csökkenteni az izomgyulladást és a szervezet egészét érintő (szisztémás) gyulladást.

A satralizumab az IL-6 receptor (IL6-R) gátlásával potenciálisan lassíthatja az FSHD-re jellemző zsíros-fibrotikus izomelfajulást és izomvesztést.

• Del-brax (más néven delpacibart braxlosiran, AOC 1020) (Avidity Biosiences – FORTITUDE-3 vizsgálat)

A del-brax csökkenti a DUX4 gén kifejeződését az izmokban. A del-brax egy antitestet használ „szállítóként”, hogy egy oligonukleotidot juttasson be az izomsejtekbe, ahol az kikapcsolja a DUX4-et, amely az FSHD egyik fő kiváltó tényezője.

A del-brax az úgynevezett AOC (Antibody-Oligonucleotide Conjugate) gyógyszerek közé tartozik. Az antitest „szállítóként” működik, és egy főként izomsejteken megtalálható célpontot ismer fel, így a gyógyszer oda jut el, ahol szükség van rá.

Az antitesthez egy antiszensz oligonukleotid kapcsolódik (egy rövid RNS/DNS-szakasz), amelyet úgy terveztek, hogy beavatkozzon a DUX4 genetikai üzenetének továbbításába. Miután az oligonukleotid bejut az izomsejtbe, csökkenti a DUX4 RNS-ének, és ezáltal a DUX4 fehérjének a termelődését, amely az FSHD-ben mérgező hatású az izmokra.

A kevesebb DUX4 kevesebb káros gén aktiválódását eredményezi, ami csökkentheti a gyulladást és potenciálisan lassíthatja az izomleépülést.

A FORTITUDE-3 klinikai vizsgálatot a Avidity Biosciences végzi, ez egy 3. fázisú, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat, amelynek célja az AOC 1020 (del-brax) intravénás alkalmazásának hatékonyságának és biztonságosságának értékelése az FSHD kezelésében.

Öszeállította: dr. Szabó Léna, FSHD Hungary Alapítvány

2026. július 05.