Kategóriák

Életmódbeli tanácsok Huntington betegeknek és hozzátartozóiknak

Alvászavarok

A Huntington’s Disease Society of America (Amerikai Huntington-kór Társaság) 2024-es konferenciáján külön szekciót szenteltek a Huntington betegek alvásának, a gyakran előforduló alvászavaroknak. A Huntington betegek 80%-a tapasztal elalvási- és átalvási zavarokat.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a Huntington betegséggel élők cirkadián ritmusa a betegség előrehaladásával zavart szenved. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a Huntington-kór által okozott neurodegeneráció miatt romlik a betegek alvásminősége, de nem kizárható, hogy a betegséget kísérő tünetek (a túlmozgások és a depresszív hangulat) is hozzájárul ehhez, valamint a betegség miatt alkalmazott gyógyszerek is megzavarhatják a normális alvásciklust.

A tudósok kiemelték az alváshigiéné fontosságát: elengedhetetlen a napi rutin betartása, hogy ugyanabban az időben feküdjön le a beteg aludni, valamint kerülendőek a késő délutáni/ esti órákban a stimuláns szerek, úgyis mint a nikotin és a koffein fogyasztása. Javasolták, hogy a betegek ne feküdjenek le aludni napközben, hiszen ez az alvásmennyiség este hiányozhat. Az alváshigiéné részét képezi a képernyőidő esti korlátozása is, mivel az ezek által kibocsájtott kék fény zavarja a melatonintermelést és megnehezíti az elalvást. Továbbá ajánlott a hálószoba besötétítése estére (és reggel kivilágosítása) és javasolt egy kellemes, hűvös, de nem túl hideg hőmérséklet tartása. A szakértő szerint a megfelelő napirenddel és alvási szokások betartásával sokat tudunk tenni az alvászavarok ellen.

Fizikai aktivitás

Egy pekingi kutatócsoport azt találta, hogy a tünetmentes hordozók esetén késlelteti a betegség tüneteinek megjelenését gyakran végzett testmozgás. Ezzel ellentétben, azokat tünetmentes hordozók, akik ülő életmódot folytattak, gyakran néztek televíziót, ültek órák hosszat a számítógép előtt, hamarabbi tünetkezdetet mutattak, mint aktívabb társaik. Továbbá az ülő életmódot folytató hordozók hamarabb tapasztaltak kognitív hanyatlást az aktívabb csoportnál.

A kutatók azt feltételezik az adatok alapján, hogy a fizikai aktivitás és az intellektuális kihívások késleltetni tudják a betegség tüneteinek megjelenését, tehát javasolt a tünetmentes Huntington hordozók minél gyakoribb fizikai- és mentális aktivitásra biztatása.

Élettani öregedési folyamatokban is kimutatták, hogy a rendszeres, közepes intenzitású fizikai aktivitás csökkenti az agytérfogat veszítésének ütemét. Kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok a Huntington betegek, akik rendszeresen végeznek testmozgást, jobb kognitív funkciókkal és mindennapi funkcionalitással rendelkeznek összehasonlítva az ülő életmódot folytató betegekkel. Ugyanezen vizsgálat alapján létezik egy nem szignifikáns, de tendenciaszerű összefüggés a betegek fizikai aktivitása és a túlmozgások mennyisége között, a többet tornázó betegek mozgása biztonságosabb, kevesebb túlmozgást tapasztalnak.

A Huntington’s Disease Society of America idei kongresszusán előadott egy Huntington betegekre specializálódott szakgyógytornász is. Előadásának fő üzenete az volt, hogy korai stádiumú betegségben javasolt a fizikai aktivitás mint rutin kialakítása, majd a betegség későbbi stádiumaiban az állapothoz illesztett, rendszeres gyógytorna. A rendszeresen végzett átmozgató gyakorlatok segítenek az önellátás és az izomerő minél további megtartásában.

Irodalom:

Szerkesztette: Dr. Nagy Zsófia Flóra

2024. október 14.
Vissza