Fontosabb laborértékek a neuromuszkuláris betegségek diagnosztikájában
A neuromuszkuláris kórképek diagnosztikája többlépcsős folyamat, melyet egyes laborvizsgálatok is segíthetnek, így a kivizsgálás része a vérvétel és vizeletminta, egyes esetekben az agy-gerincvelői folyadék (liquor) elemzése is. A mért értékek legtöbbje nem specifikus, önmagában nem értelmezhető, viszont hozzájárulhatnak a teljes klinikai kép kialakításához, segíthetnek az egyes betegségek egymástól való elkülönítésében. Az alábbiakban megadott normálértékek felnőtt populációra vonatkoztatott értékek. Az egyes laborok különböző referenciatartományokat adhatnak meg, ennek oka, hogy az adott vizsgálatot nem mindenhol ugyanazzal a mérési technikával végzik.
CK (Kreatin-kináz enzim)
Ez az enzim a gyors ATP (energia tároló molekula a szervezetben) előállításban vesz részt. Azokban a sejtekben, ahol gyorsan, nagy mennyiségű energiára van szükség, kifejezetten sok kreatin-kináz enzim található. Ilyenek például a vázizmok és a szívizom sejtjei, és az agyban található idegsejtek is. A különböző szervekben az enzim szerkezetileg kissé eltérő formái, azaz izoenzimjei találhatóak (CK-MM, CK-MB, CK-BB). Speciális kvalitatív vizsgálattal elkülöníthető, hogy a vérben található CK melyik szervből származik, ám ezt a klinikai gyakorlatban manapság már kevéssé használják, mivel az enzim alapvetően a sejtek belsejében található, a sejtek roncsolódásával járó folyamatok során felszabadul, a véráramba jut, ahol ezek után detektálhatóvá válik.
Vizsgálat: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni.
Normálértéke: 25-200 U/L
Csökkent CK: leginkább alacsony izomtömeg esetén mérhető (pl: Duchenne-féle izomdisztrófia előrehaladott állapotában) szerintem ezt ne tegyük bele, mert normál alatti érték nem nagyon szokott lenni, illetve nem tudom van-e olyan kórállapot, ahol normál alatti a CK
Emelkedett CK érték: szív eredetű kórképekben (szívinfarktus, szívizom gyulladás), egyes gyógyszerek mellékhatásaként (pl. koleszterincsökkentő szerek), pajzsmirigy alulműködés esetén is detektálható. Neuromuszkuláris kórképek közül izomdisztrófiák esetén (Duchenne-típusú izomdisztrófiában akár a normál érték 50-100-szorosa is lehet, a többi típusnál nem ilyen magas), gyulladásos eredetű izombetegségeknél, endokrin miopátiák ritka szövődményeként kialakuló rabdomiolízis esetén mérhető emelkedett érték.
LDH (Laktát dehidrogenáz enzim)
A szervezet csaknem valamennyi sejtjében megtalálható enzim a glükóz anyagcserében vesz részt. A CK-hoz hasonlóan normálisan a sejtek belsejében található, és szövetkárosodás esetén kerül csak a véráramba. Ennek megfelelően, ha a szervezetben nagymértékű és hosszan fennálló sejtpusztulás van, az LDH szintje emelkedett lesz a véráramban.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni.
Normálértéke: 50-150 U/L
Alacsony szintje: nem jelez problémát
Magas szint sejtszétesés jelenlétére utal, lehet a vázizmok pusztulásával járó neuromuszkuláris kórképeken kívül pl. daganatos betegségekben, hemolízis esetén, szívinfarktus esetén is.
ASAT/GOT (Aszpartát- aminotranszferáz/ glutamát-oxálacetát-transzamináz)
A köznyelvben gyakran májenzimként emlegetett enzim az aminosav anyagcserében vesz részt. Megtalálható a májban, szívizomban, a vázizmokban, a vesékben, agyban és a vörösvértestekben.
Emelkedett szintjét nem csupán a májbetegségek esetén észlelhetjük, hanem szívinfarktus, akut hasnyálmirigy gyulladás, akut hemolitikus anémia, súlyos égési sérülés, veseelégtelenség, valamint a neuromuszkuláris betegségekben is.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni.
Normálértéke: <40 U/L
ALAT/GPT (Alanin- aminotranszferáz enzim glutamát-piruvát-transzamináz)
Az ASAT/GOT-hoz hasonlóan az aminosav anyagcserében vesz részt, jelen cikkben említésre főleg azért kerül, mert a két enzimet általában párban szokták vizsgálni. Ellentétben az az ASAT/GOT enzimmel, az ALAT/GPT leginkább a májban, és sokkal kisebb mennyiségben a vesékben, szívizomban és vázizmokban fordul elő. Emiatt a májbetegségekre sokkal specifikusabb vizsgálat az ASAT/GOT-nál.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni.
Normálértéke: <40 U/L
Kálium ion
A kálium ion szintjének változása számos betegség következménye lehet: alacsony káliumszintet okozhat hányás, hasmenés, a szervezetben kialakult alkalózis is, míg magas káliumszint pl. veseelégtelenségben, acidózisban mérhető. Emellett fontos, hogy hyperkalémia nagymértékű sejtpusztulás esetén is kialakul, ilyen folyamat a rabdomiolízis is.
Vizsgálataa neuromuszkuláris betegségek vonatkozásában leginkább az elkülönítő kórisme miatt fontos, ugyanis mind alacsony, mind magas szint esetén jelentkezhet tünetként izomgyengeség.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni.
Normálértéke: 3,5-5,5 mmol/l
Kalcium ion
A kalcium ion vizsgálatának szintén differenciáldiagnosztikai jelentősége van, ugyanis alacsony szint esetén izomgörcs, tetánia, míg magas szérumszint esetén izomgyengeség tünetei jelentkezhetnek.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni.
Normálértéke: 2,23-2,63 mmol/l
Laktát (tejsav)
A szervezetben maximális energia előállításához oxigén kell, az ilyen folyamatokat aerob anyagcsere folyamatoknak nevezzük. Anaerob, vagyis oxigénhiányos anyagcsere folyamatok is jelen vannak a szervezetben, amelyek bizonyos betegségeknél, például a mitokondriális vagy metabolikus miopátiáknál túlsúlyba kerülnek, ennek melléktermékeként pedig tejsav szaporodik fel.
Vizsgálata: vénás vagy artériás vérből is történhet. Iszkémiára, terhelésre jelentkező laktátszint emelkedés mitokondriális betegségnél fordulhat elő, ennek gyanúja esetén előfordulhat, hogy a vérvételt az orvos elrendelésére izommunka (pl. guggolás, lépcsőzés) vagy iszkémiás helyzet (pl. hosszabb stranguláció) után végzik el.
Emellett a liquor laktát vizsgálata is kiemelt jelentőségű egyes betegségek gyanújakor (pl: Kearns-Sayre. szindróma, MERFF, MELAS-betegség). A liquor mintavétellel kapcsolatban lásd a lumbálpunkcióról szóló cikkünket.
Normálértéke
artériás vérben: 1,0 - 1,8 mmol/l
liquorban: 1,2 - 2,1 mmol/l
Piruvát
Aglükóz vagyis szőlőcukor lebontása során keletkező anyagcseretermék, mely az aerob és anaerob anyagcsere folyamatok találkozási pontja. Azt, hogy milyen típusú folyamat során alakul tovább, az oxigén jelenléte, és egyben az határozza meg, hogy belép-e a mitokondriumba, vagy a sejtplazmában marad. Amennyiben nincs oxigén, vagy a mitokondriumok hibásan működnek, laktáttá alakul. Ezen kívül még számos más anyagcsere út van, mely során a piruvát valami egyéb anyagcseretermékké alakul. Ezeket az átalakítási folyamatokat enzimek végzik. Ha az enzimek hibásak, melyek ritka, örökletes anyagcsere betegségek esetén fordulnak elő, akkor ezek az útvonalak sérülnek, a végtermékben hiány keletkezik, és mivel továbbalakulni nem tud, a piruvát szintje megemelkedik, jó példa erre a laktát-dehidrogenáz hiány. Az is előfordulhat, hogy amennyiben egy enzim működése kiesik, a piruvát az enzim által végzett folyamat irányában átalakulni nem tud, így hát a felszaporodó piruvát egyéb anyagcsere útvonalak felé alakul tovább.
A piruvát és laktátszintet együttesen kell értékelni, az egymáshoz viszonyított szintjük segíthet elkülöníteni a különböző anyagcsere betegségeket. A laktát/piruvát normálisan ≤25. Amennyiben ez emelkedett, piruvátkarboxiláz-hiányra, légzésilánc-betegségre, mitokondriális miopátiára utalhat. Amennyiben nem haladja meg a 25-öt, a glükoneogenezis zavarára, illetve piruvátdehidrogenáz hiányra utalhat emelkedett laktát szint
Vizsgálata: vérvétel, éhgyomor nem szükséges. A laktáthoz hasonlóan előfordulhat terheléses vizsgálat (stranguláció/izommunka után végzett mintavétel)
Normálértéke: 300-900 ug/dl
Ammónia
A szervezetben a fehérjelebontás és aminosav-anyagcsere során keletkezik, valamint a bélbaktériumok is termelik. Ha a szervezetből való ürülése kárt szenved, szintje megemelkedik, ilyen állapotok a súlyos máj, és- veseelégtelenség. Bizonyos ritka anyagcsere betegségeknél szintén felszaporodik a vérben, a neuromuszkuláris betegségek esetén a metabolikus miopátiák és egyéb anyagcsere betegségek elkülönítő diagnosztikájában van szerepe.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni
Normálértéke: 15-50 µmol/L
pH
A vér kémhatása egy nagyon szűk határok között mozgó, a szervezet által nagyon precízen szabályozott érték; 7,3-74 között mozog. Amennyiben a tartomány alá esik, acidózisról, a tartomány felett pedig alkalózisról beszélünk. Egyes neuromuszkuláris betegségek során olyan anyagok szaporodnak fel, melyek a vér kémhatását eltolják, ilyen pl. a metabolikus miopátiákban és mitokondriális betegségekben megjelenő laktát-acidózis.
Vizsgálata: vérvétel (artériás/vénás/kapilláris), melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni. Egyes esetekben a liquor pH vizsgálata is szükséges, erről bővebben a lumbálpunkcióról szóló cikkünkben olvashat.
Normálértéke: 7,3-74
CRP (C-reaktív protein)
A CRP egy a máj által termelt ún. akut fázis fehérje, szintje az egyes immunsejtek működésének következményeként, különböző gyulladásos folyamatokban emelkedik meg. Feladata, hogy az elpusztult sejtekhez vagy baktériumokhoz kötődve beindítsa azt a mechanizmust, ami ezek eltávolításáért felelős. A neuromuszkuláris betegségek vonatkozásában a gyulladásos miopátiák esetén lehet emelkedett.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni.
Normálértéke: <3g/l
Plazma és vizelet kvantitatív aminosav profil, vizelet szervessav vizsgálatok
A szervezetben lejátszódó szénhidrát, zsír és aminosav anyagcsere mind nagyon összetett, soklépcsős folyamatok, melyekben rendkívül sokféle enzim és transzport fehérje vesz részt. Ezen enzimek egy adott molekulából számos köztes terméken keresztül fogják kialakítani a végterméket. Amennyiben egy adott enzim nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben, a folyamat azon a ponton megakad. Ennek eredményeképp a köztes termék felszaporodik - hiszen az adott enzim hiányában nem tud tovább alakulni a végtermék irányába- emellett a végtermékben pedig hiány keletkezik. A felhalmozódott köztes termékek alternatív metabolikus útvonalon keresztül alternatív végtermék irányába alakulhatnak, melyek normálisan nem, vagy csak nagyon alacsony mennyiségben vannak jelen a szervezetben.
Ezeknek a felszaporodó köztes termékeknek, alternatív végtermékeknek, termékhiánynak kimutatására szolgáló vizsgálatok a szérum, - és vizelet aminosav, valamint a vizelet szerves sav vizsgálatok. Neuromuszkuláris vonatkozásban a metabolikus miopátiák és a mitokondriális betegségek differenciáldiagnosztikájában játszanak kiemelt szerepet ezen vizsgálatok.
Vizsgálata: vér és vizelet mintavétel. A szérum és vizelet kvantitatív aminosavprofilhoz a mintavételt 4-6 órával az utolsó étkezést követően kell végezni, a referenciaértékek éhgyomri állapotra vonatkoznak. A vizelet szervessav vizsgálathoz megfelelő lehet egy bármely napszakban vett spontán vizelet, mégis javasolt a reggeli első vizeletből vizsgálni, mivel a mért értékeket kreatininre normalizálják.
Kvantitatív aminosavprofil- és vizeletszervessavprofil-meghatározás speciális, az anyagcserebetegségekkel foglalkozó központokban végezhetőek el, a lelet tartalmazza a referenciaértékeket is.
Vizelet myoglobin szint (myoglobinuria)
A myoglobin a vázizmokban és a szívizomban jelen lévő oxigéntároló,- illetve szállító molekula. A vázizmok hirtelen, nagymértékű pusztulásával járó folyamat, a rabdomiolízis során a myoglobin az izomsejtekből felszabadulva a véráramba jut, ahonnan a vizeletbe filtrálódik, így a vizeletben is kimutathatóvá válik, de már a beteg számára is feltűnhet a kifejezetten sötét, barnás-vöröses színű vizelet.
Súlyos fizikai trauma, hypoxia, gyógyszerek, toxinok, fertőzések, ioneltérések is vezethetnek myoglobinuriához, azonban emellett fontos kiemelni a szénhidrát- anyagcsere egyes zavarait (Mc’Ardle betegség, foszfofruktokináz deficiencia, foszfoglicerát-mutáz deficiencia), a zsíranyagcsere egyes zavarait (pl. karnitin deficiencia), a dermatomiozitiszt, polimiozitiszt is mint oki tényezőt.
Vizsgálata: vizeletmintából
Normálértéke: normálisan a myoglobin nincs jelen a vizeletben
Acetilkolin-receptor ellenes antitest (AChReAT)
Ez a speciális vizsgálat miaszténia grávisz gyanúja esetén indokolt. A juvenilis illetve a felnőttkori miaszténia autoimmun eredetű, vagyis a szervezet saját maga ellen, pontosabban az ideg-izom kapcsolódásnál lévő acetilkolin receptor ellen termel antitestet, ami pedig így kimutatható lesz a vérben. A veleszületett miaszténiáknál, mivel azok genetikai, és nem pedig autoimmun eredetűek, ez az antitest sincs jelen.
Vizsgálata: vérvétel, melyhez nem szükséges éhgyomorra lenni
Normálértéke: egészséges szervezetben acetilkolin-receptor ellenes antitest nem mutatható ki
Készítette: dr. Hudák Mária Anna
Lektorálta: Dr. Szabó Léna
Források:
Tulassay Tivadar (2018): Klinikai Gyermekgyógyászat, Medicina Könyvkiadó Zrt. (Budapest); 223-228.
Hollódy Katalin (2019): Gyermekneurológia, Medicina Könyvkiadó Zrt. (Budapest); 358-359.
Szabó, E., Balogh, L., Szabó, A., & Szatmári, I. (2017). Ritka örökletes anyagcsere-betegségek diagnosztikája: laboratóriumi vizsgálati megközelítések. Orvosi Hetilap, 158(48), 1903-1907.