Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) egy krónikus lefolyású, a mozgató idegsejtek pusztulásával járó, izomsorvadáshoz vezető betegség. A betegség kialakulásának oka máig nem pontosan tisztázott. A genetikai meghatározottság mellett környezeti, életmódbeli faktorokat is leírtak a betegség hátterében. Megfigyelhető a betegek között egy enyhe férfi túlsúly, 20%-kal több férfi érintett a betegségben, mint nő.

Korábban összefoglaltuk a betegség kialakulására hajlamosító és az egyértelműen betegségokozó genetikai variánsokat, ezek szerepét (https://izominfo.rirosz.hu/az-amiotrofias-lateralszklerozis-als-genetikai-hattere/). Ebben a cikkben az ALS kialakulására hajlamosító környezeti tényezőket, életmódbeli faktorokat mutatjuk be.

A legjelentősebb ezek közül a súlyos fokú traumás fejsérülések gyakori előfordulása. Olyan sportolók körében, akik többször szenvednek el traumás fejsérülést pályafutásuk során, mint például profi futballisták, rögbijátékosok, a vártnál 4x gyakrabban fordulnak elő neurodegeneratív megbetegedések, mind ALS, mind Alzheimer demencia. Bár bebizonyosodott az esetek egy részéről, hogy az ALS-nak hitt halálok valójában idült traumás agysérülésből eredő agyi működési zavar volt, ami nehezen különíthető el az ALS-tól.

A dohányzás számos betegségre hajlamosító tényező, így van ez az amiotrófiás laterálszklerózis esetében is. Egy 2012-ben publikált, több, mint 1,1 millió egyén bevonásával történt betegkövetéses vizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy azoknak, akik életük során sohasem dohányoztak, kisebb az esélyük, hogy valaha ALS-sal diagnosztizálják őket, mint azoknak, akik életük bármely szakaszában aktívan dohányoztak. A vizsgált 1,1 milliós populációban 832 esetben diagnosztizáltak ALS-t a követési idő alatt.

ALS 1,4x gyakrabban alakul ki azokban, akik bármikor is életük során dohányoztak. Érdekes módon a dohányzás abbahagyása nem csökkenti az ALS kialakulásának rizikóját a nemdohányzó populáció szintjére. Minél fiatalabb életkorban (főként 16 év alatt!) kezdték az egyének a dohánytermékek fogyasztását, annál magasabb ez a kockázat. A dohányzó populáción belül tízévente további 9%-kal emelkedik az ALS kialakulásának rizikója. Ezenkívül az elszívott cigaretták mennyisége is befolyásolja az ALS kialakulásának rizikóját, 10 %-os rizikóemelkedést figyeltek meg a kutatók amennyiben a dohányos 10 szálat szívott el naponta, és ez a rizikó tízszálanként 10%-kal emelkedett. A legnagyobb rizikót a 21-35 évig tartó, napi 1 doboz cigaretta elszívása jelentette a vizsgálat adatai szerint. Érdekes, hogy a dohányzás a nőkben, és főként változókor előtt álló nőkben, jelentősebben növelte az ALS kialakulásának esélyét.

Az 1990-1991-es Öbölháború veteránjait vizsgálva megfigyelhető egy gyenge összefüggés a sorkatonasági szolgálat és az ALS kialakulása között is, az összefüggést feltáró szerzők szerint viszont ez feltételezhetően inkább a katonák körében gyakran előforduló dohányzás, fizikai sérülések, harci sérülések és alkoholfogyasztás számlájára írható.

Egy részletes meta-analízis során 83 kemikália (mind szerves- mind szervetlen anyagok) hatását vizsgálták az ALS kialakulására. Ebben a vizsgálatban 5 anyagnak való kitettségről (a β-Methylamino-L-alanine nevű idegtoxin (cianobaktériumok termelik élővizekben), a formaldehid, a higany, a mangán és cink) igazolódott, hogy hajlamosítanak ALS kialakulására. Sajnos, nem ismert pontosan, hogy az adott anyagok esetében mekkora dózis hajlamosít a betegség kialakulására. Ezzel összefüggésben egyes foglalkozásokat (elektrotechnikusok, hegesztők, építőipari dolgozók) űzők emelkedett rizikónak lehetnek kitéve.

A fentiek alapján látható, hogy mely környezeti/életmódbeli tényezők hajlamosítanak az ALS kialakulására. Habár a környezeti tényezőknek kisebb hatása van, mint a genetikai variánsoknak, vélhetően a környezeti hatások és a genetikai hajlamosító faktorok együttes fennállása esetén alakul ki az ALS.

Irodalom:

• https://www.als.org/research/als-research-topics/als-risk-factors
• van Es, Michael A et al. “Amyotrophic lateral sclerosis.” Lancet (London, England) vol. 390,10107 (2017): 2084-2098. doi:10.1016/S0140-6736(17)31287-4
• Newell, Melanie Engstrom et al. “Systematic and state-of the science review of the role of environmental factors in Amyotrophic Lateral Sclerosis (ALS) or Lou Gehrig's Disease.” The Science of the total environment vol. 817 (2022): 152504. doi:10.1016/j.scitotenv.2021.152504
• Tharmaratnam, Tharmegan et al. “Chronic Traumatic Encephalopathy in Professional American Football Players: Where Are We Now?.” Frontiers in neurology vol. 9 445. 19 Jun. 2018, doi:10.3389/fneur.2018.00445
• Wang, Hao et al. “Smoking and risk of amyotrophic lateral sclerosis: a pooled analysis of 5 prospective cohorts.” Archives of neurology vol. 68,2 (2011): 207-13. doi:10.1001/archneurol.2010.367
• Beard, John D, and Freya Kamel. “Military service, deployments, and exposures in relation to amyotrophic lateral sclerosis etiology and survival.” Epidemiologic reviews vol. 37,1 (2015): 55-70. doi:10.1093/epirev/mxu001
• Nowicka, Natalia et al. “Risk Factors and Emerging Therapies in Amyotrophic Lateral Sclerosis.” International journal of molecular sciences vol. 20,11 2616. 28 May. 2019, doi:10.3390/ijms20112616

Szerkesztette: dr. Nagy Zsófia Flóra