Óriás axonális neuropátia (GAN)

Mit kell tudni az óriás axonális neuropátiáról?

Az óriás axonális neuropátia az idegek örökletes, lassan romló betegsége, melyben az ideg axon nevű része megduzzad, „hatalmas” méretűre nő, és rosszul működik. Ezeket hívjuk óriás axonoknak. Az axon az idegsejt egyik nyúlványa, melynek feladata az, hogy impulzust (információt) továbbítson az idegsejtek között és az idegsejttől az izomsejtekhez. Mind a központi, mind a perifériás idegrendszer érintett a betegségben.

Az óriás axonális neuropátiáról bővebben

Gyakoriság, előfordulás: az óriás axonális neuropátia a nagyon ritka genetikai betegségek közé tartozik, eddig kb. 50 érintett családot találtak. Valószínűleg több beteg van, mivel a kezdeti tünetek más, jóval gyakoribb betegség bevezető tüneteivel egyeznek meg, mint pl. a Charcot-Marie-Tooth féle perifériás neuropátia. A férfiak és nők egyaránt érintettek.

Egyéb elnevezések

Giant axonal neuropathy

Milyen tünetekkel jár?

  • progresszív járásbizonytalanság
  • gyakori elesések
  • fokozatosan romló izomgyengeség
  • gyenge izomtónus, un. hipotónia
  • érzészavar
  • hallás, látásvesztés
  • ataxia, koordináció romlása
  • mentális hanyatlás, demencia
  • székrekedés
  • vizelési nehezítettség
  • csökkent verítékezés, és hő intolerancia
  • bénulás
  • epilepsziás görcs
  • nyelési, légzési nehezítettség
  • kivájt talp
  • nagyon göndör haj
A tünetekről bővebben

Mi okozza az óriás axonális neuropátiát?

Az óriás axonális neuropátiát a GAN1 (= giant axonal neuropathy) gén mutációja okozza, mely a gigaxonin fehérjét kódolja. Ez a fehérje az ubiquitin-proteaszóma rendszer egyik fehérjéje. Az ubiquitin- preotaszóma rendszer feladata az, hogy az idegsejtben képződő károsodott, elromlott fehérjéket felismerje és eltávolítsa. A gigaxonin ebben a rendszerben a neurofilamentum nevű fehérje lebontásában vesz részt. A neurofilamentumok képezik az idegsejt szerkezeti vázát, ami az idegsejt méretét és alakját meghatározza.  

A GAN(1) gén károsodása esetén a termelt gigaxonin fehérje instabil, sokkal könnyebben lebomlik, mint egészséges emberekben, emiatt az idegsejtben a fehérje mennyisége jóval kevesebb lesz. A neurofilamentumok felhalmozódnak, mert a lebontásuk elmarad. Ez okozza az axonok (leszálló idegrostok), megvastagodását, duzzanatát. A funkció is károsodik: az ingerület továbbítása lassul, elmarad, idővel az idegsejt elhal. Az idegsejtek elvesztése vezet a járás romlásához, az érzészavarhoz stb. 

A betegség autoszómális recesszív úton öröklődik, azaz mindkét szülőtől örökölt génben hiba van. A szülők tünetmentes hordozók, egy hibás génnel a betegség nem bontakozik ki. 

Eddig több mint 50 betegséget okozó mutációt azonosítottak a GAN(1) génben, melyek vagy a gigaxonin termelését, vagy szabályozását károsítják. 

A betegség kimenetele

Rossz prognózisú betegség, a betegek tizenéves korukra kerekesszékbe kerülnek.  Fiatal felnőttkorban ágyban fekvővé válnak. A kórkép előrehaladtával bénulás, epilepsziás görcsök, légzési, nyelési nehezítettség és az agyi képességek romlása, demencia bontakozik ki. Másodlagos szövődményként légzészavar, légzési elégtelenség alakulhat ki. A várható élettartam 20-30 év. 

Hogyan kezelhető? 

A kezelés tüneti, a kognitív, mozgás és beszédfejlődés támogatását célozza. A csontdeformitások, gerincferdülés és szemmozgás zavarok megoldása sebészi feladat.

Gyógyszeres terápiák: nem ismert.

Nem gyógyszeres kezelések:

  • ortopédiai kezelés: különböző eszközökkel látja el a betegeket a végtag- és gerincdeformitások korrigálására, sz.e. műtétet végez.
  • fizioterápia: célja a mozgásfejlesztés, végtag deformitások kialakulásának késleltetése. 
  • pszichológus, beszédterapeuta: a kognitív képességek és a beszéd fejlesztésének segítésére. 
  • szemész: a látásromlás és a szemmozgás bénulásának lehetőség szerinti korrekciójához szükséges.
  • rehabilitációs szakember: szintén a mozgás romlásának és a végtag deformitások kialakulásának késleltetésére, a már kialakult mozgáskorlátozottság esetén mozgást, ellátást segíti, segédeszközökkel látja el a betegeket.

Folyamatban lévő kutatások

Intrathecal Administration of scAAV9/JeT-GAN for the Treatment of Giant Axonal Neuropathy nevű kutatás: Intrathecális, azaz gerincvelői űrbe befecskendezett AAV9-vírusba csomagolt génterápia, mely a hibás GAN1 gént javítaná ki. A kutatás fázis 1. stádiumban van, jelenleg betegeket toboroznak a gyógyszer intrathecális beadásához.

Használt linkek:

https://medlineplus.gov/genetics/condition/giant-axonal-neuropathy/

https://www.ninds.nih.gov/Disorders/All-Disorders/Giant-Axonal-Neuropathy-Information-Page

https://rarediseases.org/rare-diseases/giant-axonal-neuropathy/

https://www.orpha.net/consor/cgi-bin/OC_Exp.php?Expert=643&lng=EN

Készítette: Dr. Dobner Sarolta

2022. február 25.