Mit kell tudni a Limb-Girdle izomdisztrófiáról (LGMD)?

Az LGMD a végtagövek izomcsoportjainak gyengeségével és sorvadásával járó heterogén betegségcsoport. A tünetek az első életév és 30 éves kor között bármikor kezdődhetnek, férfiak és nők egyaránt lehetnek érintettek. Autoszomális domináns és recesszív módon is öröklődhet. A dominánsan öröklődő típust LGMD1-nek nevezzük, melynek 8 altípusa ismert. A recesszív forma az LGMD2, ide 17 altípus tartozik.

Az LGMD a genetikai okból kialakuló izomgyengeség negyedik leggyakoribb oka. A becsült gyakoriság alapján 100 000 emberből 2-t érint a betegség.

Egyéb elnevezések

LGMD, limb-girdle muscular dystrophy, végtagöv típusú izomdystrophia, pelvofemoral muscular dystrophy, proximal muscular dystrophy, végtagövi izomdisztrófia

Milyen tünetekkel jár?

Minden altípus jellegzetes tünete a vállöv, a medence, valamint a végtagok törzshöz közeli izmainak progresszív gyengesége és sorvadása, a tünetek súlyossága és a lefolyás azonban altípusonként változhat. Érintett lehet izoláltan a medenceöv (plevifemoralis típus) vagy csak a vállöv is (scapulohumerális típus).

Általánosságban elmondható, hogy a gyermekkorban induló betegségtípusok súlyosabb és gyorsabb lefolyásúak.

A tünetek legtöbbször a csípő körüli izmok gyengeségével kezdődnek, melynek eredményeképp nehézkessé válik a lépcsőzés, ülésből felállás, jellegzetes „kacsázó” járás alakulhat ki.

A vállövi izmok gyengesége miatt a betegek nehezen emelik fel karjukat a fejük fölé, problémát okozhat pl. a fésülködés, magas polcra pakolás.

Az izmok gyengeségével és sorvadásával párhuzamosan vázrendszeri eltérések, úgymint gerincferdülés, fokozott lumbalis lordosis is megjelennek. Gyakoriak az ízületi kontraktúrák is, melyhez kapcsoltan izom,- és ízületi fájdalmat is tapasztalhatnak az érintettek. Az arc és a szemizmok megkíméltek.

Egyes altípusokban a szívizmok is érintettek lehetnek, ez a szív pumpafunkciójának romlását, azaz kardiomiopátiát, majd szívelégtelenséget, illetve ritmuszavarokat okozhat.

A légzőizmok érintettsége is előfordulhat egyes esetekben, ami a betegség előrehaladtával légzési elégtelenséghez vezethet.

Nyelészavarral, artikulációs problémákkal járó altípus is ismert.

Az LGMD a mentális képességeket nem befolyásolja, az intellektus megtartott, habár egyes altípusokban leírtak mentális fejlődésbeli elmaradást, csökkent intellektust is.

Mi okozza az LGMD-t?

Az LGMD egy öröklött betegség, mely autoszomális domináns és autoszomális recesszív módon is öröklődhet. Ez azt jelenti, hogy nők és férfiak egyaránt lehetnek érintettek.

Az érintett géneken az izmok működésében elengedhetetlen szerepet játszó fehérjék kódjai találhatóak, az itt létrejövő eltérés (mutáció) rossz minőségű fehérjét, vagy annak teljes hiányát eredményezi. Ezek a fehérjék vagy az izomsejtek membránjában (sarcoglycanok, caveolin, dysferlin stb) vagy a sejtplazmában helyezkednek el (telethonin, titin stb).

A különböző altípusok különböző géneken lévő eltérések miatt jönnek létre.

Diagnózis:

• Laboratóriumi vizsgálat: az izmok sérülését jelző enzim a kreatin-kináz enzim (CK), mely LGMD esetén általában közepesen emelkedett. Egyes altípusokban (sarcoglycanopátia, dysferlinopátia, caveolinopátia) viszont kifejezetten magas is lehet.
• Elektromyográfia (EMG): disztrófiára típusos eltérések láthatóak
• Izombiopszia: az érintett izomból történő mintavétel szövettani vizsgálatot tesz lehetővé, mely során disztrófiára jellegzetes eltérések figyelhetők meg. Speciális vizsgálatokkal (immunhisztokémia, Western-blot) az egyes fehérjék jelenléte illetve hiánya detektálható, mely segítséget ad a diagnózis pontosításához.
• Genetikai vizsgálat: a pontos diagnózis felállításához genetikai vizsgálat szükséges. Az öröklődésmenet tisztázásában a családfa felvétele jelenthet segítséget.

A betegség kimenetele

A betegség lefolyásának előrevetítéséhez a pontos genetikai mutáció ismerete adhat segítséget. Egyes altípusoknál kifejezetten lassú előrehaladás, enyhe tünetek és minimális mozgáskorlátozottság alakul csak ki, más típusokban néhány év alatt járóképtelenné válhat a beteg. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekkorban kezdődő betegségnél gyorsabb lefolyásra lehet számítani.

Hogyan kezelhető?

Az LGMD esetében egyelőre még nincs ismert oki vagy betegségmódosító terápia. A cél a mozgásfunkciók megtartása. A gondozásban számos társszakma részt vesz.

Speciális gyógytorna javasolt, ugyanakkor az izmok túlfárasztása, versenysport kerülendő. Sportolás megkezdése előtt mindenképpen szükséges kardiológiai kivizsgálás is (lásd lentebb).

Gasztroenterológia/dietetika: egyelőre nem ismert olyan speciális diéta, amely befolyásolná a betegség lefolyását. Az elhízás negatív hatással lehet a gerincferdülésre, a megnövekedett testsúlyt a gyengébb izmok nehezebben mozgatják, ebben az esetben szénhidrát és kalóriaszegény diéta javasolt. A nyelészavarral járó eseteknél kialakuló alultápláltság miatt szintén speciális diétára lehet szükség.

Tüdőgyógyászat: légzési elégtelenség esetén otthoni légzésterápiára is szükség lehet

Kardiológia: szív érintettség esetén mind a ritmuszavarok, mind a szívelégtelenség kezelésében gyógyszeres terápia is szóba jön.

Ortopédia: kifejezett gerincferdülés, kontraktúrák esetén ortopéd sebészeti beavatkozásra lehet szükség

Folyamatban lévő kutatások

Mivel egy genetikailag igen összetett csoportról van szó, folyamatos kutatások zajlanak arra, hogy meghatározzák az LGMD hátterében álló pontos genetikai eltéréseket, valamint azt hogy azok milyen mechanizmus révén alakítják ki a betegséget. Az egyes gyógyszerkutatások meghatározott genetikai rendellenességet vesznek célba, egységes, az összes altípusban hatékony terápia kifejlesztése nem lehetséges.

• Az autoszomális recesszíven öröklődő, α-szarkoglikán deficienciával járó LGMD-ben kutatások vannak arra, hogy jól működő gént vigyenek be az emberi szervezetbe a hibás gén hiányzó működésének helyettesítésére, ez az ún. génpótló terápia.
• Az autoszomális dominánsan öröklődő formáknál a kutatók olyan antiszensz oligonukleotid kifejlesztésén dolgoznak, amely elsősorban toxikus fehérjék felszaporodását hivatottak meggátolni.
• Duchenne-típusú izomdisztrófiában már van olyan gyógyszer, amely a genetikai kódban lévő ún. korai STOP kodon „átugrása” révén hatnak. Az ilyen mechanizmussal működő gyógyszerek LGMD egyes típusaiban is hasznosak lehetnek.
• Őssejt terápiával kapcsolatban is zajlanak kutatások.
• Más kutatások az izomsejtek növekedését gátló myostatin nevű fehérje ellenes antitestek kifejlesztésén dolgoznak, a cél tehát az izom növekedés elérése a gátló fehérje gátlásának révén.

Források:

https://rarediseases.org/rare-diseases/limb-girdle-muscular-dystrophies/

https://www.mda.org/disease/limb-girdle-muscular-dystrophy

Hollódy K. (2019). "Gyermekneurológia." Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 383-384.

Készítette: dr. Hudák Mária Lektorálta: dr. Szabó Léna

2022. február 14.