Kategóriák
- Izomdisztrófiák (8)
- Miopátiák (5)
- Ioncsatorna-betegségek (3)
- Mozgatóideg-betegségek (3)
- Metabolikus miopátiák (11)
- Perifériás idegbántalmak (3)
- Gyulladásos miopátiák (4)
- Ideg-izom átkapcsolódási-zavarok (3)
- Endokrin miopátiák (2)
- Mitokondriális miopátiák (9)
- Egyéb (1)
Facioszkapulohumerális izomsorvadás (FSH/FSHD)
Mit kell tudni a Facioszkapulohumerális izomsorvadásról?
A facioszkapulohumerális izomsorvadás egy örökletes izombetegség melyben leginkább az arc, a lapockák és a felkar izomzata érintettek, az izomerő csökkenésével és az izomzat tömegének megfogyatkozásával jár. Az FSHD a harmadik leggyakoribb izomsorvadásos betegség. Előfordulási gyakorisága 1:20 000, fiúk és lányok egyformán érintettek.
A betegség hosszú neve a latin facies (jelentése: arc) scapula (jelentése: lapocka) és humerus (felkarcsont neve latinul) szavakból tevődik össze. Az izomsorvadás más néven izomdisztrófia az izmok fokozódó gyengeségével és az izomsejtek fokozatos károsodásával járó betegség. FSHD esetében először és a betegség lefolyása során legsúlyosabb érintett izomcsoportok az arc, a lapocka, a váll és a felkar izomzata, azonban kisebb mértékben más izomcsoportok is érintettek. Az első tünetek jellemzően 20 éves korig megjelennek, ritkán előfordul felnőttkori kezdet.
Egyéb elnevezések, szinonimák
Facio-scapulo-humeralis izomdisztrófia, facioscapulohumeral muscular dystorphy, FMD, FSH, FSHD
Milyen tünetekkel jár?
Az FSHD klinikai tünetei általában serdülőkorban jelentkeznek, de kezdődhetnek jóval előbb, vagy később is. Ugyanazon családon belül is nagyfokú változékonyság figyelhető meg a tünetek súlyosságát tekintve. Legelőször az arcizomzat gyengesége jelentkezik. A szájkörüli izmok gyengesége miatt a fütyülés, szájcsücsörítés, fogmutatás nem sikerül. A szem körüli izmok gyengesége a pislogás, szemhéjzárás elmaradásában nyilvánul meg. A betegek többségét a vállövi izmok sorvadása és az elálló lapockák (scapula alata) megjelenésekor diagnosztizálják. Ilyenkor már a karemelés és a fésülködés is nehezebben megy. Egyes betegekben csak a vállöv és a felkar izmai érintettek, másoknál a medenceöv, a törzsizmok és a lábszár feszítőizmok is meggyengülnek. A gyengülés és az izom tömegének megfogyatkozása a legtöbb esetben a test két oldalán különböző mértékű (aszimmetrikus). A szívizom változó mértékben károsodik. A tünetek lassan haladnak előre, időszakosan gyorsabb romlással. A betegek 20 százaléka került tolószékbe. Ritkán a légzőizmok is meggyengülnek, ami idő előtti halálhoz vezethet.
Egyes betegeknél, különösen a korai kezdetű formák esetében, idegi halláscsökkenés, a szem leggazdagabban beidegzett rétegében az erek falát érintő sorvadás (retinalis vasculopatia) és értelmi elmaradás is kísérheti az izombetegséget.
Laborvizsgálatok közül a szérum kreatin kináz (CK) csak mérsékelten emelkedett. EMG idült izomsorvadás jeleit mutatja.
Az FSHD nem érinti az érző funkciókat, nem okoz széklet-, vizelettartási nehézségeket sem szexuális funkciózavart.
A betegek nagyrészénél a tünetek lassan haladnak előre. Általában 30 év is eltelik, mire súlyos mozgáskorlátozottság alakul ki, ami nem is alakul ki mindenkinél. A betegek kb. 20 százaléka került tolószékbe.
Hasizmok gyengesége
A hasizmok fokozódó gyengesége okozza az ágyéki gerinc fokozódó lordosisát (előre irányuló görbület).
Szem ideghártya érintettsége
A látott képek a szem ideghártyájára vetülnek, így jön létre a látás. FSHD-ban az ideghártya erei az esetek 50-75%-ban kórosak, azonban csak a betegek 1%-ban okoz ez a látásélességben eltérést. A gyermekkorban kezdődő eseteknél gyakoribb a szem érintettsége, ezért a szemészeti kontrollvizsgálatok feltétlenül szükségesek.
Az arcizmok gyengesége miatt előfordulhat, hogy alvás alatt a szemhéjak nem záródnak teljesen a szaruhártya kiszáradását és gyulladását okozva (keratitis). Megelőzésképpen szemészorvos javaslata alapján kenőcsök és tapaszok alkalmazhatók. A ragasztószalag alkalmazását javasolt kerülni, mert elcsúszhat és károsíthatja a szaruhártyát.
Szív- és légzőizmok érintettsége
A szívizmok érintettsége ritka és általában enyhe FSHD-ban. Szemben más izomsorvadásos betegségekkel FSHD-ban a légzőizmok érintettsége is ritka. Azonban javasolt a légzésfunkció rendszeres ellenőrzése, mert a betegek kb. 1% igényel éjszakai légzéstámogatást a betegség lefolyása során. Nyelészavar (dysphagia) ritkán előfordulhat a rágóizmok és a nyelv izomzatának gyengesége következtében.
Arcizmok gyengesége
Leggyakrabban ez a betegség első tünete, nehezített a mosolygás, szívószál használat, fütyülés. Leginkább a szem és száj körüli izomzat érintett.
Csípő gyengeség
A betegek egy részénél a csípő körüli izomok (medence öv izomzata) gyengesége is megjelenik. Nehezítetté válik a székről való felállás, illetve lépcsőzés. A járás kacsázóvá válik gyermekeknél nehezített lesz a futás.
Ízületi és gerinc eltérések
A gerinc közeli izomok gyengesége kóros gerincgörbületek megjelenéséhez vezet. FSHD-ban leggyakrabban az ágyéki szakasz fokozott lordosisa (az ágyéki gerinc túlzott előre irányuló görbülete, a has „előretolásához” vezet) jelenik meg, de ritkábban enyhe formában előfordulhat kóros oldalirányú görbület (scoliosis) is.
Lábszár gyengesége
A betegség előrehaldtával gyakran megjelenik a lábszár elülső izmainak gyengesége (peronealis izmok). Ezek az izmok felelősek a lábfej emeléséért lépés közben. Az izmok gyengülésével lépés során a lábfej nem emelkedik (lógó láb, foot drop), gyakran botlást okozva. A sarkon járás is nehezített. A lábszár izmainak gyengesége nem jelenik meg minden esetben. Enyhe halláscsökkenés
Enyhe halláscsökkenés előfordulhat FSHD-ban, elsősorban a gyermekkori kezdetű formákban. Általában tünetet nem okoz, csak hallásvizsgálat során azonosítható.
Fájdalom
A betegek 55-80%-ban jelentkezik elhúzódó fájdalom FSHD-ban, elsősorban a nyak, a váll, a lábszár és derék területén. A fájdalom feltételezhetően az izomgyengeség miatt rossz tartásból és az izomfájdalmakból együttesen tevődik össze.
Aszimmetrikus gyengeség
FSHD-ban kulcs tünet a lapockákat tartó izmok gyengesége, az angyalszárny tünet. A vállövi gyengeség következtében nehezített a karok fej felé emelése pl: a fésülködés, kabát felakasztása, labdadobás, magasabb polcok elérése. A lapockák elemelkedésében a két oldal között nagy különbség is lehet, illetve más izomcsoportok esetén is jellemző, hogy a két oldal nem egyformán érintett.
Mi okozza?
Az FSHD örökletes betegség, mind az anyától, mind az apától örökölhető (autoszómális domináns öröklésmenet), de előfordulhat megelőző családi előfordulás nélkül is.
FSHD esetében két alcsoport különíthető el, amelyek azonos tünetekkel, de eltérő genetikai háttérrel írhatók le.
Az FSHD1-t (az érintettek 95%-a) a 4-es kromoszóma úgynevezett FSHD1 régiójában elhelyezkedő D4Z4 régió ismétlődő elemeinek rövidülése okozza. Az egészséges egyénekben a D4Z4 ismétlődések száma 11-100, minden ismétlődő szakasz tartalmazza a DUX4 gént. A gén a magzati fejlődés során fontos szerepet játszik, de felnőttkorban „összecsomagolt” állapotban van, és a DUX4 gén nem működik, róla fehérje nem termelődik. FSHD-s betegekben D4Z4 ismétlődő régiója megrövidül, csak 1-10 ismétlődő szakaszt tartalmaz, emiatt nem tud megfelelően „becsomagolódni”, a DUX4 gén aktív marad, és a róla termelődő fehérje károsítja az izomsejteket.
Általánosságban elmondható, hogy a kevesebb ismétlődésszám súlyosabb tüneteket eredményez. 1-3 ismétlődés szám a betegség súlyos formáját eredményezi, még a 4-10 ismétlődés szám általában enyhébb betegséget okoz.
Az FSHD1 autoszómális domináns öröklésmenetet mutat, ami azt jelenti, hogy egy károsodott gén elég a betegség kialakulásához (egyik szülőtől örökölve), de előfordulhat, hogy a genetikai hiba a gyermekben keletkezik (új mutáció), ilyenkor a szülők egyike sem beteg.
A betegség másik alcsoportjában, FSHD2 (az érintettek 5%-a) esetén az SMCHD1 génben mutattak ki mutációt, amely szintén a D4Z4 régió „összecsomagolásának” (metiláció) elmaradásán keresztül fejti ki hatását.
Az érintett családok számára genetikai tanácsadás javasolt!
A betegség kimenetele
A betegség lefolyása általában lassú. Ritkán érinti a légző- és szívizmokat. A várható élettartam általában normális. A betegség súlyossága azonban széles skálán változhat.
Hogyan kezelhető?
FSHD esetén kevés gyógyszer alkalmazható és jelenleg nincs specifikusan FSHD-ra alkalmazható kezelés, mely megváltoztatná a betegség lefolyását. A kezelés célja a betegség előrehaladásának (progresszió) lassítása és a tünetek illetve panaszok enyhítése.
Fájdalom esetén szokványos fájdalomcsillapítók, úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazhatók, illetve krónikus fájdalom esetén antidepresszáns vagy antiepileptikum.
Nem gyógyszeres kezelés:
Dinamikus és izometrikus gyógytorna gyakorlatok javasoltak. Az aerobic edzés javítja az izomerőt, a légzésfunkciót és a szívműködést. A rendszeres mozgás fájdalomcsökkentő hatású is. Beszédterapeuta bevonása az arcizmok érintettsége esetén megkönnyíti a kommunikációt.
Egyes esetekben szükségessé válhat sebészi úton az elálló lapockák mellkashoz rögzítése.
A légzésfunkció rendszeres ellenőrzése, szükség esetén noninvazív légzéstámogatás javíthatja az életminőséget.
Diéta
Nincs olyan diéta mely előnyös lenne FSHD-ban vagy más izomsorvadásban. Javasolt dietetikus tanácsát kérni a megfelelő táplálékösszetétel összeállításához.
Folyamatban lévő kutatások
A DUX4 gén terméke károsítja az izomsejteket oxidatív stressz, gyulladás révén. A kutatások fő fókuszában a DUX4 gén aktivitásának gátlása, illetve sejtkárosító hatások megakadályozása áll.
Az FRG1 aktivitásának csökkentését (géncsendesítés) célozza a gyógyszertani (farmakológiai) vizsgálatok másik része.
További információért látogass el:
https://www.clinicaltrials.gov
Készítette: dr. Solymár Natália Lektorálta dr. Szabó Léna
Utoljára frissítve: 2021.11.21.
2022. február 14.