Mit kell tudni a foszfofruktokináz- hiányról?

A foszfofruktokináz-hiány egy genetikailag meghatározott anyagcsere betegség, melyet a szénhidrát-anyagcserében részt vevő enzim hibája okoz.

A betegség négy formája ismert: korai (infantilis) forma, klasszikus forma, hemolítikus forma, és késői kezdetű atípusos formák.

Egyéb elnevezések:

VII. típusú glikogén tárolási megbetegedés, Tarui-megbetegedés, GSD VII

Milyen tünetekkel jár?

Sportolás, kifejezett fizikai erőkifejtést követően jelentkező izomfájdalom, izomgörcs, amely pihenésre javuló tendenciát mutat, azonban közvetlenül az edzés után hányinger és hányás is társulhat.

Sápadtság alakulhat ki a vörösvérsejtek fokozott szétesése (hemolízis) miatt kialakuló vérszegénység talaján. Ehhez sárgás bőrszín is társulhat a vérben emelkedő bilirubinszint miatt. Ugyanakkor epekő kialakulásának is emelkedett a kockázata. A vérben a húgysav-szint jelentősen megemelkedhet. A vizeletben kórosan megjelenhet a mioglobin fehérje (mioglobinuria).

Ritkábban idegrendszeri tünetek is társulhatnak: részleges görcsroham, kettőslátás, reflexek csökkenése és a felső végtag izomerejének a csökkenése.

Mi okozza a foszfofruktokináz- hiányt?

A betegséget a 12-es kromoszómán elhelyezkedő izom foszfofruktokináz (PFKM) génben létrejött eltérések okozzák. Ezek a gén által kódolt fehérje szerkezetében olyan módosulásokat hoznak létre, amelyek hatására a foszfofruktokináz (PFK) enzim hiányzik (túl gyorsan lebomlik a fehérje létrejöttét követően) vagy az enzim működése jelentősen károsodik, ezáltal a glikolízis biokémiai folyamata sérül. A hiányzó vagy nem megfelelően működő enzim következményeként glikogén halmozódik fel testszerte a különböző szövetekben.

Szűrő és diagnosztikai vizsgálatok

A betegség leggyakoribb formájában, a klasszikus formában az izmokban a PFK enzimaktivitás közel 0, míg a vörösvérsejtekben 50% körüli. Biokémiai vizsgálattal a vérben vizsgálható az átlagos PFK enzimaktivitás.

Laboratóriumi vér-vizsgálatban izomsérülésre utaló emelkedett kreatinkináz, vörösvérsejt érintettségre utaló csökkent vörösvérsejtszám, emelkedett bilirubinszinttel és retikulocita-számmal látható. Fizikai aktivitást követően a vizeletben myoglobinuria mutatható ki.

A korai formában agyi képalkotó vizsgálattal az agy kéregállományának sorvadása, illetve az agykamrák megnövekedett térfogata igazolható.

Elektromyographia (EMG) vizsgálat jellemzően diffúz miopátiás mintázatot mutat.

Izombiopszia során a csökkent PFK enzimaktivitás mutatható ki (az átlagnépességben mérhető PFK aktivitás 1-5%-a), valamint a hiányos enzimműködés következtében felhalmozódott glikogén igazolható.

PFKM génvizsgálat: DNS szinten vizsgálható a génben található betegségokozó variánsok jelenléte

Mi okozza?

A betegség autoszomális recesszív öröklődésmenetet mutat. Jellemzően a szülők tünetmentes hordozók. A betegség gyakrabban fordul elő az askenázi zsidó populációban. Érintett egyénnek, amennyiben párja nem hordoz PFKM patogén génvariációt, minden utódja hordozó lesz. Abban az esetben, ha az érintett párja hordozó, akkor várhatóan az utódok mintegy 50%-a érintett lesz. Családtervezés előtt genetikai tanácsadás javasolt.

Hogyan kezelhető?

Betegség-specifikus kezelés ma még nem áll rendelkezésre. Tüneti kezelésként a szénhidrát-dús táplálkozás kerülése, valamint fehérjékben gazdag vagy ketogén diéta bevezetése segíthet az állapoton. Javasolt a gyakori, kis adagokban történő étkezés, valamint az egyszerű cukrok bevitelének korlátozása.

Fontos a vesefunkciók követése, mivel a myoglobinuria akut veseelégtelenség kialakulására hajlamosít. Javasolt izom-MR vizsgálat a miopátia progressziójának felmérésére.

Irodalomjegyzék:

1. Similä, M. E et al. Beneficial Effects of Ketogenic Diet on Phosphofructokinase Deficiency (Glycogen Storage Disease Type VII). Frontiers in neurology vol. 11 57. 4 Feb. 2020, doi:10.3389/fneur.2020.00057

2. Szymańska, E. et al. Hepatic glycogen storage diseases: pathogenesis, clinical symptoms and therapeutic management. Archives of Medical Science, vol. 17, no. 2, 2021, pp. 304-313. doi:10.5114/aoms.2019.83063.

3. Filosto, M. et al. Late and Severe Myopathy in a Patient With Glycogenosis VII Worsened by Cyclosporine and Amiodarone. Frontiers in neurology vol. 10 77. 7 Feb. 2019, doi:10.3389/fneur.2019.00077

4. Musumeci, O. et al. Clinical features and new molecular findings in muscle phosphofructokinase deficiency (GSD type VII). Neuromuscular disorders : NMD vol. 22,4 (2012): 325-30. doi:10.1016/j.nmd.2011.10.022

Készítette: dr. Kovács Árpád Ferenc, lektorálta: Prof. Dr. Fekete György