Kategóriák

Kearns-Sayre szindróma (KSS)

Mit kell tudni a Kearns-Sayre- szindrómáról?

A Kearns-Sayre szindróma (KSS) egy ritka, több szervrendszert érintő genetikai betegség, mely a mitokondriális enkefalomiopátiák csoportjába tartozik. A mitokondriumok a sejtek energiagyárai, a bennük bekövetkező hiba energiahiányhoz vezet, melyre a kifejezetten érzékeny idegrendszer és izmok reagálnak leginkább. Oka a mitokondriális DNS-en kialakuló mutáció.

A Kearns-Sayre- szindróma a következő három tünettel jellemezhető leginkább:

  • krónikus progresszív külső szemizom bénulás
  • atípusos retinitis pigmentosa, mely pigmentrögök lerakódását, és a retina következményes pusztulását jelenti
  • szív érintettség (kardiomiopátia vagy ritmuszavar, mely egészen szívleállásig vezethet)

A fenti hármason kívül egyéb progresszív idegrendszeri, és endokrinológiai tünetekre kell számítani.

A KSS előfordulási gyakorisága 1:125.000. Nőket és férfiakat egyforma arányban érint. A tünetek jellegzetesen a 20. életév előtt jelentkeznek, a szemtünetek, és fejlődésbeli elmaradás általában öt éves kor előtt már megfigyelhetőek.

Egyéb elnevezések

  • krónikus progresszív külső szemizom bénulás és miopátia
  • krónikus progresszív külső szemizom bénulás „ragged red” rostokkal
  • CPEO miopátiával
  • CPEO „ragged red” rostokkal
  • KSS
  • mitokondriális citopátia
  • okulokranioszomatikus szindróma
  • oftalmoplégia plusz szindróma
  • oftalmoplégia, a retina pigmentált degenerációja és kardiomiopátia

Milyen tünetekkel jár?

A Kearns-Sayre-szindrómát a fokozatosan kialakuló (1) külső szemizombénulás és szemhéjcsüngés, (2) a retinitis pigmentosa és (3) a szívérintettség (kardiomiopátia és szívritmuszavar) hármas tünetegyüttesével lehet jellemezni. A tünetek megjelenésére jellegzetesen 20 éves kor előtt kell számítani. A három fő tünetcsoport mellett a klinikai kép igen változatos lehet, egyéb idegrendszeri, és endokrinológiai problémák jelenhetnek meg, azonban a betegek nagy különbségeket mutathatnak abból a szempontból, hogy mely tünetek, és milyen súlyossággal jelennek meg náluk.

A tünetekről bővebben

A jellegzetesen alacsony növésű és nem jól fejlődő gyerekekben általában ötéves korra alakul ki a szemhéjcsüngés, melyet a többi külső szemizom bénulása követ. Az izomgyengeség azonban ezután nem csupán a szemizmokat, hanem a fej egyéb izmait is érinteni fogja, a garat és a vállöv izmaiban is fokozatosan kialakul. Ennek megfelelően nyelés és artikulációs nehezítettség is megjelenik. Végül az izomgyengeség a vállöv után a felkarokat, sőt az alsó végtagokat is érinti.

A legtöbb KSS-ben érintett betegnél atípusos retinitis pigmentosa alakul ki, ami azt jelenti, hogy színes, pigmentált anyagok szaporodnak fel a retinában, amely aztán elfajul, pusztulásnak indul. Ez később később érintheti a látóideget, a retina mögött elhelyezkedő érhártyát, illetve a szem külső rétegét, a szklérát. Egyes esetekben a szaruhártyán is kialakul felhősödés, mely tovább rontja a látást. A tapasztalt tünetek a fokozatosan romló látásélesség mellett az éjszakai vakság és a szemtekerezgés, vagyis nystagmus.

A harmadik jellegzetes tényező a szívérintettség, mely leginkább ingerületvezetési zavar formájában nyilvánul meg. Ez szívritmuszavart, és így szívdobogásérzést, légszomjat, ájulást eredményezhet, de teljes blokk is kialakulhat a pitvarok és a kamrák közt. Ezt megelőzendő pacemaker beültetése javasolt.

Az idegrendszeri tünetek közé a csökkent izomtónus, koordinációs zavarok (ataxia), halláscsökkenés illetve siketség, kognitív érintettség (fejlődésbeli elmaradás, fokozódó memóriazavar, demencia) tartoznak. Szintén fontos idegrendszeri tünet lehet a perifériás neuropátia, melynek következménye a végtagokban kialakuló gyengeség, reflexkiesés, illetve neuropátiás fájdalom. Emellett a húgyhólyagot beidegző idegek érintettsége hólyagdiszfunkcióhoz, inkontinenciához vezethet. Kialakulhat krónikus veseelégtelenség is.

A betegség endokrinológiai következményei közé a hipoparatireózis, a diabétesz mellitusz, és a nemi hormonok termelésének elégtelensége tartoznak, habár azt, hogy pontosan milyen mechanizmussal érinti a szindróma a hormontermelést, egyelőre nem ismert. A változatos endokrinológiai érintettség következményeképp alacsonynövés, fáradtság és izomgörcsök, megkésett pubertás, illetve a cukorbetegség tünetei tartoznak.

Mi okozza a Kearns-Sayre- szindrómát?

A Kearns-Sayre-szindróma egy genetikai betegség, a mitokondriális enkefalomiopátiák csoportjába tartozik. A mitokondriális genomban kialakuló sok nukleotidot (általában a mitokondriális DNS 25%-át) érintő deléció a felelős a kialakult betegségért. Legtöbbször úgynevezett de novo, vagyis újonnan kialakuló mutációról van szó, nem pedig a szülőtől öröklött elváltozásról. Extrém ritka esetben előfordulhat, hogy nem új mutáció, hanem öröklött eltérés alakítja ki a betegséget, ebben az esetben elmondható, hogy az öröklődés maternális, tehát a genetikai defektust csak az édesanya tudja átörökíteni gyermekére. A mitokondriális DNS-en kódolt fehérjék az energiatermelésért felelősek, következésképp hibájuk a szervek elégtelen energiaellátottságához vezet.

Az okokról bővebben
A mitokondriális betegségekre jellemző az ún. heteroplazmia jelensége, mely azt jelenti, hogy mind sérült, mind egészséges mitokondriumok is előfordulnak a sejtekben. Ha a sérült mitokondriumok száma elér egy bizonyos küszöböt, a tünetek eltérő súlyossággal, de meg fognak jelenni, ez a treshold-effektus. A klinikai kép, illetve a tünetek megjelenése is eltérő lehet az egyes családtagok esetében, attól függően, hogy melyik szerv sejtjeiben mennyi mitokondrium érintett.

Diagnózis

Elektrokardiogram (EKG) segít a szív ingerületvezetési zavarainak felderítésében.

Lumbálpunkció: az eljárás során a deréktáji csigolyák közti résen át szúrva mintát vesznek az agyat illetve gerincvelőt körülvevő folyadékból, melyben emelkedett fehérjeszint és alacsony folsav szint, illetve emelkedett tejsav szint lehet kimutatható KSS esetén.

Izombiopszia: jellegezetes eltérések a „ragged red” és „ragged blue” rostok, illetve citokróm c- oxidáz negatív rostok. Elektromikroszkóppal vizsgálva láthatóvá válnak a rendellenes mitokondriumok is, illetve az érintett izomból vett mintán végzett genetikai vizsgálattal detektálható lehet a mitokondriális DNS deléciója.

Laborvizsgálatok: nem specifikusak, egyes esetekben emelkedett kreatin kináz, laktát és piruvát szint, emelkedett gamma globulin mutatható ki

Koponya CT/MR vizsgálat: kalcium lerakódás, a kéreg alatti fehérállományban kialakuló eltérések, egyéb területek érintettsége (bazális ganglionok, agytörzs, thalamus) mutathatóak ki.

Amennyiben a fenti vizsgálatok és a klinikai kép alapján felmerül a KSS gyanúja, genetikai vizsgálat hozhatja meg a végleges diagnózist.

A betegség kimenetele

A tünetek súlyossága függ az abnormális mitokondriumok arányától az egyes szervekben. A várható élettartamot valamelyest csökkenti, az egyik legfőbb veszélyt a szív érintettség jelenti, rendszeres kardiológiai kontroll és pacemaker beültetés az életkilátásokat is növeli.

Hogyan kezelhető?

Célzott, e betegséget gyógyító kezelés nem áll rendelkezésre, a terápia a tünetek kezeléséből áll. A szívritmuszavarok miatt megelőző céllal pacemaker beültetése, rendszeres kardiológiai kontroll javasolt. Szemészeti műtétre is szükség lehet, a szemhéjplasztika javíthatja a betegek állapotát. Siketség esetén hallókészülék javíthatja a betegek életminőségét. Az endokrinológiai tünetek kezelésére hormonpótlásra, inzulin terápiára lehet szükség, melyet megfelelő endokrinológus szakorvos menedzsel.

Javasolható táplálék kiegészítők: koenzim Q10 (energiát szolgáltat, antioxidáns), és fólsav.

Aerob tréning is javasolt, mely az izmokban képes javítani a jó mitokondriumok arányát. 

Források:

https://rarediseases.org/rare-diseases/kearns-sayre-syndrome/

https://www.orpha.net/consor/cgi-bin/OC_Exp.php?lng=en&Expert=480

https://emedicine.medscape.com/article/950897-overview

Készítette: dr. Hudák Mária Anna

2022. február 25.
Vissza