Mit kell tudni a kollagén VI. miopátiáról?

A kollagén VI. miopátia egy fokozatosan romló izombetegség, amit az izomgyengeség mellett kifejezett ízületi lazaság, a későbbiekben pedig súlyos ízületi kontraktúrák kialakulása jellemez. A betegségnek súlyosságától függően egymással átfedésben levő megjelenési formái vannak, a korai és súlyos Ulrich-miopátia, a középsúlyos forma és az késői, enyhébb Bethlem-miopátia.

Hátterében a kollagén VI. nevű fehérje mutációja áll, mely nem is az izom, hanem az izmot körülvevő extracelluláris (sejtek közötti) térben levő kötőszövet alkotó eleme. A kötőszövet károsodása nemcsak az ide kihorgonyzott izmokat, de a bőrt és az ízületeket is érinti.

Ez a kollagén egy fehérje, mely számos szervben az extracelluláris mátrix alkotóeleme, ott van az izom, az erek, idegek, bőr, ínak, porcok, lencsék, és belső szervek környezetében, szerkezeti és biokémiai támaszt, stabilitást biztosít.

Az izmot körülvevő extracelluláris tér, azaz "miomátrix" kollagén komponense a kollagén VI. Ez három genetikailag elkülönülő alegységből áll össze: kollagén 6a1, 6a2 és 6a3. A három kollagén fajta közösen alkot majd stabil kötőszöveti szálakat. 

Pontos adatok a betegség előfordulását illetően nincsenek, de Észak-Amerikában és Japánban is az egyik leggyakoribb kongenitális miopátia, Észak-Angliában a súlyos forma (Ulrich-féle kongenitális miopátia) a populációban 0,13/100000, míg az enyhébb (Bethlem-féle kongenitális miopátia) 0,77/100000 gyakoriságú.

Szinonimák

Collagen 6 myopathy

A betegség eltérő súlyossági formáinak külön neve van: az Ulrich-féle miopátia a súlyos, már korán induló betegségre utal. Van egy ún. intermedier formája, mely az enyhe és súlyos közötti kórformára utal. Enyhe formája a Bethlem-miopátia, mely késő gyermekkorban indul, enyhébb lefolyású.

Milyen tünetekkel jár a kollagén VI. miopátia?

A tünetek 3 csoportja az izom, ízület és bőr eltéréseket érinti. Jellemző tünetek a fokozatosan gyengülő izomerő, a kifejezetten laza ízületek, melyek idővel kontraktúrássá válnak. A bőr érintettségére utal, hogy sérülést követően a hegek keloidosan, a kiindulási sebet meghaladó, nagy szövetszaporulattal gyógyulnak.

Az eltérő kórformák tünetei között is eltérés van. Az Ulrich-féle miopátiában a betegeknek csak egy része tanul meg járni, és a járóképességet a betegek korán elvesztik. A középsúlyos csoport járóképessége tovább megmarad, a Bethlem-féle miopátiások felnőtt korukig tudnak járni. Az Ulrich-féle miopátiában korán megjelenik az éjszakai légzési elégtelenség is.

Jellemző tünetek:

• Törzsközeli izmok gyengesége
• Túlzott ízületi lazaság
• Ízületi kontraktúrák
• Merev gerinc, gerincferdülés és fokozott kyphosis, azaz a gerinc hátrafelé való kiboltosulása
• Bőrtünetek, úgy mint fokozott elszarusodás, keloidok kialakulása, a kezek és lábak bőre kifejezetten puha
• Légzési elégtelenség
• Normális vagy enyhe CK emelkedés

Részletesen:

Ulrich-miopátia:

Már a magzati korban ritkább magzatmozgások észlelhetők. Születéskor hypotónia, azaz csökkent izomtónus, és izomgyengeség, a csukló, boka és ujj ízületek kifejezett lazasága jellemzi. A kéz és a láb gyakorlatilag ráhajtható az alkarra, lábszárra. Emellett már születéskor jelen lehet gerincferdülés, ferde fejtartás (torticollis) és kontraktúrák a könyökben, térdben, és dongaláb. Már újszülöttkorban etetési és nyelési nehezítettség, un. diszfágia jelenhet meg, mely gyomorszondán vagy gyomortubuson keresztüli táplálást tesz szükségessé. Ebben a legsúlyosabb formában még átmeneti járóképesség sem alakul ki, de kúszás, mászás és önálló ülés igen.

Az Ulrich-miopátia enyhébb formájában a gyermekek mozgásfejlődése késik, átlagosan 2 éves korra kezdenek járni. Sajnos később általában a tizenéveskor táján elveszítik ezt a képességüket.

Intermedier, azaz középsúlyos formában a járóképesség 20 éves koron túl, fiatal felnőtt korig is megmarad, a kontraktúrák változó súlyosságúak.

Bethlem-miopátiában két megjelenési forma különül el. Az egyikben a kontraktúrák okozta mozgási nehezítettség a döntő, sokkal inkább, mint az izomgyengeség, ez a mozgás fő akadálya (mioszklerózisos forma) A másik formát a törzsközeli izmok gyengesége jellemzi, a kontarktúrák nem jelentősek (LGMD forma). Az Achilles-ín rövidülése tizenéves korban jelenik meg. A mioszklerózisos formában a gerinc elmerevedése is kialakulhat. A járás nehezítetté válik 50 éves korra a beteg felénél. Az izomgyengülés és 40-50 éves korban romlik. Restriktív tüdőbetegség alakulhat ki.

Mi okozza a kollagén VI. miopátiát?

A betegség hátterében a kollagén VI. nevű kötőszöveti fehérje genetikai kódjának hibája áll, ezt 3 gén okozhatja: a COL6A1, COL6A2 és COL6A3 gén eltérései.

A génhiba következménye a sejten kívüli tér (ún. extracelluláris mátrix) egyik fontos alkotó elemének a károsodása. A mikrofibrilláris kollagén VI hiányzik, vagy nem jól működik. Az izmok, ízületek és bőr körüli kötőszövet sérülése miatt fokozatos izomleépüléshez, ún. fibrózishoz (kötőszövetes átépülés), izomsejt elhaláshoz vezet.

Az öröklésmenet lehet autoszómális domináns, azaz elég egy hibás gén a betegség megjelenéséhez. Ulrich-miopátiában és az intermedier formában domináns öröklés menet a jellemző, mely új genetikai eltérésként jelenik meg. Ugyanakkor autoszómális recesszív öröklés is lehetséges, amikor két hibás gén szükséges a megbetegedéshez. Bethlem-miopátiában nemcsak domináns, de recesszív öröklés is előfordul.    

Diagnózis

Ha a klinikai kép alapján kollagén miopátia merül fel, genetikai vizsgálat javasolt a COL6A1, A2 és A3 gén mutáció irányában. A diagnózist az izombiopszia szövettani képe is felvetheti.  

A betegség kimenetele

Az izom lassan gyengül, de a mozgást tovább rontják a különböző ízületi kontraktúrák, rögzült deformitások, főleg a váll, könyök, csípő, térd, és boka mozgástartománya szűkül be. Ha van is átmeneti javulás a korán megjelenő ízületi deformitásokban, később ezek visszatérnek és fokozatosan romlanak. A járóképesség elvesztését követően az izomerőben jelentős romlás már nincs, de a deformitások romolhatnak. Ezek közül a legnagyobb teher a gerincferdülés kialakulása, mely nagyon korán, már kisiskolás korban megjelenik, és gyakran sebészi megoldást tesz szükségessé.

A légzési elégtelenség ha nincs is jelen születéskor, a későbbiekben biztosan kialakul, gyakran a járóképesség elvesztésével párhuzamosan. Általában alvásban jelentkezik először, így a beteg rendszeres alvás vizsgálata a gondozás fontos része. A légzés romlása nem invazív, maszkos vagy orreszközös lélegeztetést tesz szükségessé alvásban.

Hogyan kezelhető?

Gyógyszeres terápiák: jelenleg nincs célzott gyógyszeres kezelése.

Nem gyógyszeres kezelések

• A légzészavar megfelelő kezelése, akár ún. non-invazív, azaz kanül nélküli lélegeztetés a kezelés egyik alappillére. A jobb légzési funkció másodlagosan jobb erőnléthez vezet a megfelelő oxigén mennyiség biztosításával.
• Kardiológiai követés is szükséges, ha tüdőérintettség alakult ki, mert az másodlagosan jobb szívfél elégtelenséget okozhat.
• Hangsúlyozottan fontos a rendszeres ortopédiai felül vizsgálat, szükség esetén korrekciós műtétek elvégzése. A beavatkozások egyrészt a végtagdeformitások mérséklését célozzák, ezzel hosszabb járóképességet biztosítva. Másrészt a mellkasdeformitások kialakulásának lassításával jobb légzésifunkció és szív pumpafunkció érhető el.
• A betegek súly és hossznövekedése is elmarad az életkori átlagtól, fontos a betegek tápláltsági fokának követése, szükség esetén emelt kalóriabevitel biztosítása.

Folyamatban lévő kutatások

Nincs folyamatban levő gyógyszerkutatás, a betegség regiszterhez fűződő kutatás folyik, ezt maga a beteg, vagy gyermek esetén a szülő kezdeményezheti a COL6 regiszteren keresztül.

További információért látogass el:

A beteg regiszter honlap címe: https://collagen6.org/

A beteg szervezet, ami ezzel is foglalkozik: CURE CMD, címe: https://www.curecmd.org/collagen-vi-ullrich-bethlem

Készítette: dr. Dobner Sarolta

2024. február 07.