Mioadenilát-deamináz deficiencia

Mit kell tudni a mioadenilát dezamináz deficienciáról?

A mioadenilát dezamináz deficiencia egy izomérintettséggel járó genetikai eredetű betegség. A betegség tünetei bármely életkorban jelentkezhetnek csecsemőkortól felnőttkorig.

Előfordulás: Irodalmi adatok szerint izombiopsziás minták elemzésekor mintegy 2%-ban azonosítják a mioadenilát dezamináz enzim csökkent vagy hiányzó működését, ezzel a leggyakoribb metabolikus miopáthiák közé sorolható.

Egyéb elnevezések: AMPD1 deficiencia, adenozin monofoszfát dezamináz 1 deficiencia, adenosine monophosphate desaminase 1 deficiency, myoadenylate deaminase deficiency

Milyen tünetekkel jár?

A mioadenilát dezamináz deficiencia legfőbb tünete a csökkent fizikai terhelhetőség, például hamar kifáradnak a betegek testmozgás közben. Karakterisztikus tünet az izomgörcs, az izomfájdalom. Esetenként előfordulhat myoglobinuria, ami egy izomfehérje vizeletbe történő kiválasztását jelenti. A betegség egyik ritkább tünete lehet a csökkent izomtónus (hypotonia) is.

A betegség csak a harántcsíkolt izomokat érinti, a simaizmok megkíméltek maradnak. A szakirodalomban leírtak tünetmentes, genetikailag igazolt mioadenilát dezamináz deficienciával élő pácienseket is.

Diagnosztikus vizsgálatok: neurológiai vizsgálat, labor (CK: kreatin kináz enzim), terheléses laborvizsgálatok, izombiopszia (link: www.izombiopszia.hu), alkari izomterheléses vizsgálat, genetikai vizsgálat.

A CK érték magas lehet mind közvetlenül fizikai megterhelés után, mind nyugalomban a tünetekkel járó epizódok között is. Az izombiopsziás mintában immunológiai módszerekkel kimutatható a mioadenilát dezamináz enzim csökkent vagy hiányzó festődése.

Mi okozza a mioadenilát dezamináz deficienciát?

A betegséget a mioadenilát dezamináz enzimet kódoló gén hibái okozzák. A betegség autoszomális recesszív öröklésmenetet mutat, tehát két hibás allél szükséges a tünetek megjelenéséhez.

Ez az enzim a purinvázas nukleotidok lebontásában vesz részt. Az enzim hibái ahhoz vezetnek, hogy a purinvázas nukleotidok (főként az adenin) lassabban tud lebomlani, és lebomlásuk során kevesebb energiát termelnek egységnyi idő alatt. Leggyakrabban a genetikai mutációk következtében egy a normálisnál rövidebb, nem funkcióképes fehérje jön létre.

A betegség kimenetele

A jelenlegi ismereteink alapján a betegség nem rövidíti meg a várható élettartamot, a diagnózist követően pár éves tüneti romlás után a betegség általában stabilizálódik.

Hogyan kezelhető? 

Betegségspecifikus gyógyszeres kezelés jelenleg nem elérhető ebben a betegségben. Javasolt a terhelhetőséghez illesztett rendszeres, kímélő torna végzése.

Irodalom

Készítette: dr. Nagy Zsófia Flóra

2022. február 25.