Kategóriák
- Izomdisztrófiák (8)
- Miopátiák (5)
- Ioncsatorna-betegségek (3)
- Mozgatóideg-betegségek (3)
- Metabolikus miopátiák (11)
- Perifériás idegbántalmak (3)
- Gyulladásos miopátiák (4)
- Ideg-izom átkapcsolódási-zavarok (3)
- Endokrin miopátiák (2)
- Mitokondriális miopátiák (9)
- Egyéb (1)
MNGIE szindróma
Mit kell tudni a MNGIE szindrómáról?
A MNGIE szindróma, vagy másnéven myotonia congenita egy a mitokondriumok működészavara által okozott, a sejtek csökkent energiatermelésére visszavezethető, elsősorban a gyomor-bél rendszert, idegrendszert és egyéb szervrendszereket érintő kórkép.
A betegség előfordulását 1-9/100.000-re becsülik.
Egyéb elnevezések
Mitochondrial neurogastrointestinal encephalomyopathy, azaz mitokondriális neurogasztrointesztinális enkefalomiopátia, MNGIE szindróma, myotonia congenita
Milyen tünetekkel jár?
A MNGIE szindróma tüneteit elsősorban a gyomor-bél valamint az idegrendszeri tünetek dominálják. A betegség kezdeti tünetei gyermekkortól középkorig bármikor jelentkezhetnek, ezen tünetek általában nyelészavar, bélmozgások lassulása, hányásos periódusok formájában mutatkozhatnak, melyek súlyos mértékű fogyást is eredményeznek. A neurológiai tünetek általában kevésbé szembetűnőek a betegség kezdetén.
A simaizmok csökkent energiatermelése miatt a gyomor gyakran elveszti tónusát, jelentős mértékben kitágul, és a belek mozgásai nagy mértékben lelassulnak. Gyakran minimális, akár egy-két falatnyi ételmennyiség is képes teltségérzetet okozni, és az étel továbbításának akadályozottsága bélelzáródáshoz hasonló panaszokat és hányást tud okozni a betegség előrehaladtával. A nehezített ételbevitel és hányás miatt a betegség kezdetben anorexiára vagy bulimiára emlékeztethet.
A gyomor-bélrendszeri tünetek mellett a központi idegrendszeri érintettség is jelentős lehet a betegség előrehaladtával. Az idegrendszeri tünetek általában szemhéjcsüngés, szemmozgászavar, kettőslátás, kancsalságra emlékeztető szemizomgyengeség, egyensúlyzavar formájában jelentkeznek, továbbá igen gyakran súlyos fokú halláscsökkenés és siketség is a betegség része. Koponya MR vizsgálat során kiterjedt, de gyakran tünetekkel nem korreláló fehérállományi elváltozások is megfigyelhetőek.
A perifériás idegek esetleges bántalma a lábak zsibbadásaként megnyilvánuló neuropátia formájában kimutatható, egyes esetben izomgyengeség is kialakulhat.
A fentebbi tünetek mellett perifériás idegek bántalma nélkül fennálló izomgyengeség és csökkent terhelhetőség, vérszegénység, valamint enyhe vagy jelentős mértékű májérintettség is előfordulhat.
Mi okozza a MNGIE szindrómát?
A tünetek hátterében leggyakrabban TYMP (timidin- foszforiláz) mutációja áll, azonban egyes mitochondriális energetikában résztvevő gének (POLG, OPA1) mutációi is okozhatnak hasonló tüneteket.
A betegség autoszómális recesszív módon öröklődik.
A MNGIE autoszómális recesszív öröklésmenetet mutat, így a betegség kialakulásához szükséges, hogy az érintett gyermek mindkét szülőjétől egy sérült funkciójú génpéldányt örököljön. A beteg egyén szülei általában úgynevezett carrierek (hordozók) azaz ugyan tünetmentesek, de a két génpéldányuk közül az egy sérült, míg a másik nem károsodott. Annak az esélye, hogy mindkét szülő a károsodott gént adja tovább, és a gyermek érintett legyen, 25% minden várandósság esetén, függetlenül a magzat nemétől.
A betegség kialakulásáért felelős gén (TYMP) által kódolt timidin- foszforiláz enzim a DNS egyik építőkövének, a timidinnek a lebontásáért felelős. Az enzim károsodott funkciója esetén felhalmozódó timidin a mitokondriális DNS károsodását okozza, így a sejtek energiatermeléséért felelős mitokondriumok nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségben és mennyiségben. A sejtszintű energiahiány elsősorban a legenergiaigényesebb sejtek/szervek, vagyis izmok (a belek izmait is beleértve) és az idegrendszer sejtjeinek zavarát okozzák.
A betegség kimenetele
A MNGIE tünetei általában serdülő vagy felnőtt korban 10 és 40 éves kor között jelentkeznek. Mind a gyomor-bélrendszert érintő, mind az idegrendszeri tünetek romlanak idővel. A betegség lefolyása egyénről egyénre eltérő lehet, azonban terápia nélkül a betegség igen súlyos klinikai képpel jár.
Hogyan kezelhető?
A betegség kezelése a több szakembert magába foglaló csapat munkája. Általában neurológus, belgyógyász, gasztroenterológus, gyermekgyógyász, fül-orr-gégész, dietetikus és egyéb szakember vizsgálatai szükségesek a betegség komplex ellátására. A tüneti terápiák mellett csontvelő átültetés és/vagy máj transzplantáció is felmerülhet a beteg állapotának és a betegség okozó genetikai eltérés függvényében.
Ezek mellett kiemelten fontos egyes gyógyszerek (valproát, phenytoin, chloramphenicol, tetracyclin és egyes antipszichotikumok) kerülése a diagnózis felállítása után.
Folyamatban lévő kutatások
Magyarországon jelenleg nem fut klinikai gyógyszervizsgálat a jelenleg rendelkezésre álló terápiák mellett. Külföldi vizsgálatokat terveznek timidin- foszforiláz enzim pótló terápia hatásának mérlegelése céljára.
További információért látogass el:
Orphanet: Mitochondrial neurogastrointestinal encephalomyopathy
Mitochondrial neurogastrointestinal encephalopathy disease: MedlinePlus Genetics
Mitochondrial Neurogastrointestinal Encephalopathy Disease - GeneReviews® - NCBI Bookshelf (nih.gov)
Készítette: dr. Jimoh Idris János
2022. február 25.