Mit kell tudni az oculopharyngealis izomdisztrófiáról (OPMD)?

Az oculopharyngealis izomdisztrófia genetikai eredetű, lassan előrehaladó izomgyengeség, mely elsősorban szemhéjcsüngéssel és nyelészavarral jár. Az időskor betegsége, a tünetek általában 40-50 éves kor környékén, vagy még később alakulnak ki. 

Az autoszomális dominánsan öröklődő forma előfordulása Európában 1:100.000-1:1.000.000. Érdekes módon gyakrabban fordul elő a Kanadában élő francia leszármazottaknál (1:1000), a bukharai zsidóknál Izraelben, illetve az új-mexikói spanyol populációban. 

Egyéb elnevezések

OPMD

Milyen tünetekkel jár?

A betegség átlagosan 40-50 éves kor körül jelentkezik. Autoszomális domináns öröklődés esetén valamivel előbb, 43- 60 éves kor között, autoszomális recesszív öröklődésnél 60 éves kor után számíthatunk a tünetek megjelenésére. A betegséget annak fő tüneteiről nevezték el, ugyanis az „oculo” előtag a szem érintettségre, pontosabban a szemhéjcsüngésre (ptosis), a „pharyngealis” utótag pedig a garat-és gégeizmok gyengeségére, és az így kialakuló nyelészavarra utal.

Egyéb tünetek lehetnek még:

• nyelvizmok gyengesége és sorvadása (az esetek 82%-ánál jelentkezik)
• proximális alsó végtagi gyengeség, (az esetek 71%-ában)
• nyálzás (az esetek 67%-ában)
• felfelé tekintés zavara (az esetek 61%-ában)
• arcizmok gyengesége (az esetek 43%-ában)
• proximális felső végtagi gyengeség (az esetek 38%-ában)

Mi okozza az OPMD-t?

Az OPMD egy genetikailag meghatározott betegség. Oka, hogy egy normálisan az izomsejtek magjában elhelyezkedő fehérje, a PABN1 (polyadenilate binding protein1, vagyis polyadenilát kötő fehérje1) összecsapzódik a sejtmagban, jellegzetes zárványtestet hozva létre, mely akadályozza a sejtet a normális működésben. Ezt az összecsapzódást a 14-es kromoszómán elhelyezkedő PABPN1 génben létrejövő mutáció okozza, melynek eredményeképp a gén átíródásakor abnormális, nem funkcióképes PABPN1 fehérje jön létre.

A PABN1 génben kialakuló mutáció egy ún. rövid trinukleotid repeat expanzió. Ez a génszakasz normálisan 10 ismétlést tartalmaz egy bizonyos DNS szegmensből (GCN trinukleotid), azonban ebben a betegségben ennek ismétlésszáma 10-18 is lehet, mely a normálisnál hosszabb fehérjeláncot eredményez. Az autoszomális domináns öröklődésmód gyakoribb, de autoszomális recesszíven öröklődő formája is ismert, ebben az esetben enyhébbek a tünetek, és később is jelentkeznek. Férfiakat és nőket egyaránt érinthet.

Diagnosztika

Az OPMD diagnózisa alapvetően a klinikai tüneteken és genetikai vizsgálaton alapszik, de egyéb kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet.

• Laborvizsgálat: a kreatin-kináz enzim (CK) általában jelzetten emelkedett, súlyosabb esetekben igen magas is lehet. 
• Elektrofiziológiai vizsgálat: a betegségre nem specifikus, az izmok pusztulására jellemző eltérések mutathatóak ki
• MR: amennyiben MR vizsgálat történik, azon az érintett izmok zsíros- kötőszövetes átalakulása ábrázolódik
• Nyelésvizsgálat: gasztroenterológus által végzett felmérő vizsgálat, mely nyeletéses röntgen, vagy akár endoszkópos vizsgálat is lehet a nyelészavar objektivizálására
• Izombiopszia segít az izomsejtek magjában lévő zárványtestek szövettani kimutatásában. Ez az eltérés igen specifikus ebben a betegségben.
• A betegség diagnosztizálásához genetikai vizsgálat végezhető vérből, melynek során a PABPN1 génen lévő trinukleotid repeat expanzió mutatható ki.

Hogyan kezelhető? 

A kezelés a betegség tüneteit célozza meg, oki terápia nem ismert. 

A szemhéjcsüngés jelentősen zavarhatja a látást, mely esetben sebészeti beavatkozásra lehet szükség, ez a szemhéjak megemelését célozza meg. 

A nyelészavar javítására számos nem sebészeti mód létezik, segíthet pépesebb ételek fogyasztása, vagy különböző, az ételeket sűrítő szerek használata. Súlyos nyelészavar esetén a félrenyelés veszélye nagy, mely esetben tartós tápszonda lehelyezése jelentheti a megoldást.  A probléma műtéti megoldása az ún. cricopharyngealis myotomia, mely során a gége egy izmát vágják át, hogy nyelésnél az izom ne zárja el a falat útját. 

Amennyiben végtagi izomgyengeség is fellép, ortopédiai vizsgálat, illetve a járást segítő különböző ortopédiai eszközök javasoltak. 

Folyamatban lévő kutatások

Hatékony gyógyszeres terápia sajnos még nem áll rendelkezésre.

Egyes próbálkozások botulinum toxin fecskendezésével a gégében lévő cricopharyngealis izomba a nyelészavar javítását célozzák. Ez a leírt esetek 59%-ában javított a tüneteken, 24%-ban azonban a hangképzés zavara, 14%-ban pedig a nyelészavar fokozódása került leírásra. 

Egy másik kutatás során azt tapasztalták, hogy autológ myoblast transzplantáció és a cricopharyngealis izom átvágásának kombinációját alkalmazva az így kezelt betegek életminősége javult, a nyelési funkció pedig megtartott maradt. Az autológ myoblast transzplantáció egy olyan kísérleti eljárás, mely során a beteg nem érintett izmából kinyert izomsejt előalakokat, azaz myoblastokat juttatnak vissza a gégeizomzatba, abban a reményben, hogy ott majd jól funkcionáló izomsejtekké fejlődnek.

A folyamatban lévő gyógyszerkutatások egyelőre még csak az állatkísérletes fázisig jutottak el. Egyes szerek az izomsejtekben létrejövő összecsapzódott fehérjék eltüntetését célozzák meg. Más kutatások az izomsejtek növekedését gátló myostatin nevű fehérje ellenes antitestek kifejlesztésén dolgoznak, a cél tehát az izom növekedés elérése a gátló fehérje gátlásának révén. A harmadik folyamatban lévő állatkísérlet célja a hibás génszakasz bejuttatása a szervezetbe vírus vektorok által.

Források:

Périé, Sophie, et al. "Autologous myoblast transplantation for oculopharyngeal muscular dystrophy: a phase I/IIa clinical study." Molecular Therapy 22.1 (2014): 219-225.

Youssof, Sarah, et al. "Safety of botulinum toxin for dysphagia in oculopharyngeal muscular dystrophy." Muscle & nerve 49.4 (2014): 601-603.

Yamashita, Satoshi. "Recent Progress in Oculopharyngeal Muscular Dystrophy." Journal of Clinical Medicine 10.7 (2021): 1375.

https://rarediseases.org/rare-diseases/oculopharyngeal-muscular-dystrophy/

https://www.mda.org/disease/oculopharyngeal-muscular-dystrophy

Készítette: dr. Hudák Mária

Lektorálta: dr. Szabó Léna