DMD hordozók – lehetséges tünetek, gondozási javaslatok

A Duchenne-fél izomdisztrófia (DMD) az egyik leggyakoribb neuromuszkuláris betegség, évente kb. 5000 fiú újszülöttből 1-et érint. A tünetek általában kisdedkorban lesznek feltűnőek (a kisfiúk gyakran elesnek, nehezükre esik lépcsőzni, guggolásból felállni), majd az életkorral fokozódnak. 10-12 esztendős korra a legtöbb beteg kerekesszékkel közlekedik, a légzőizmok érintettsége miatt 20 éves koruk körülre komoly légzési nehezítettség alakulhat ki. A tüdő romló állapota mellett a szívizomzat is gyengül, így a legmegfelelőbb kezelés mellett is csökkent a DMD-s betegek várható élettartama.

A betegséget a disztrofin nevezetű gén betegségokozó eltérései (genetikai mutációi) okozzák, az öröklődés X-hez kötött recesszív. A disztrofin gén az X, azaz a női nemi kromoszómán helyezkedik el. Mivel a fiúknak egy X kromoszómájuk és egy Y kromoszómájuk van (utóbbi a férfi nemet határozza meg, és nincsen rajta disztrofin génmásolat), bennük a disztrofin gén hibája oly mértékben károsítja a génről keletkező fehérje működését, hogy kialakul a súlyos izombetegség. Ezzel szemben a nőknek két X kromoszómájuk van, így náluk egy hibás disztrofint a másik X-en lévő másik disztrofin gén “helyettesíthet”. (Lányoknál különleges genetikai események kapcsán ritkán mégis kialakulhat DMD, gyakorisága kb. egy millió kislányból 1.)

A DMD-s fiúk kb. 1/3-ában a betegséget okozó mutáció újonnan, spontán alakul ki, ilyenkor ők az első mutációhordozók az adott családban. Ezzel szemben a betegek 2/3-a édesanyjától örökli a mutációt, akit genetikai szempontból hordozónak (angolul carrier) tekintünk. A DMD hordozók általában tünetmentesek, és csak a beteg gyermek kapcsán, célzott genetikai vizsgálattal derül fény az örökítőanyagukban rejtőző hibás disztrofin génmásolatra.

Az esetek egy részében a hordozó nőkben is jelentkezhetnek DMD-re jellemző panaszok:

  • Vázizomrendszeri tünetek (gyakoriságuk 2-20%): megkésett mozgásfejlődés, enyhe izomgyengeség, fáradékonyság, izomgörcsök, fájdalom, emelkedett CK-érték.
  • Szív- és érrendszeri tünetek (7-17%): dilatatív cardiomyopathia (a szív izomzatát érintő kötőszövetes elfajulás; a szívizomsejtek helyét kötőszövet váltja fel, a szív izomzata elvékonyodik, összehúzódó képessége csökken, és ezáltal kevesebb vért tud a szervezet többi részébe pumpálni), szívritmuszavarok (a cardiomyopathia következményeként alakulhatnak ki). MRI-vizsgálattal azonosított szerkezeti eltérések a szívizomban frissebb szakirodalmi adatok szerint gyakrabbak, az 50%-ot megközelíthetik; de nem törvényszerű, hogy ezek az eltérések klinikailag is észrevehető szívbetegségbe torkolljanak.
  • A hordozók kb. 10%-ában alakul ki vázizomzatot és szívet is érintő betegség.

Jelenlegi tudásunk szerint általánosságban a tüneteket mutató (“manifeszt”) DMD-hordozók életminősége és várható élettartama nem csökkent; ritkán a szívbetegség azonban lehet súlyos.

Minden DMD-hordozót érintő lehetséges egészségügyi problémák, melyek részletezése nem képezi jelen bejegyzés tárgyát, de fontosságuk miatt megemlékeznénk róluk:

  • Pszichés problémák: bűntudat, harag, folyamatos aggodalom és szorongás, társadalmi izoláció veszélye, fokozott anyagi terhek, (újabb) gyermek vállalása körüli félelem és bizonytalanság, stb.
  • Reprodukciós egészség: családtervezés kérdésköre, magzati genetikai diagnosztika előnyei/veszélyei, preimplantációs genetikai diagnosztika lehetőségei

A manifeszt DMD-hordozó gondozás, kezelése:

  • Vázizomrendszeri tünetek:
    • Izomerősítő és -nyújtó feladatok, gyógytorna, a megelőzés és szinten tartás szempontjából kiemelten fontos az aktív életmód, a rendszeres testmozgás; különösen jó hatású az úszás
    • Megfelelő fájdalomcsillapítás
    • Súlyosabb esetekben az érintett fiú betegekhez hasonlóan javasolt lehet a szteroidkezelés
  • Szív- és érrendszeri tünetek:
    • Fiatal felnőttkortól kezdve javasolt kardiológiai vizsgálat (szív ultrahang, EKG); ha minden rendben van ismétlés 3-5 évente/eltérés azonosítása esetén gyakrabban a kardiológus szakorvos javaslatának megfelelően
    • A 30-as évek környékétől a fenti vizsgálatot javasolt kiegészíteni szív MRI-vel az izomszerkezeti elváltozások korai felismerése és “szívvédő” terápia elkezdése érdekében
    • Esetlegesen azonosított szívbetegség kezelése az aktuális szakmai ajánlások szerint kardiológus szakorvos irányításával
    • A várandósgondozást javasolt kardiológiai vizsgálattal kiegészíteni (akár már az előzetes családtervezés idején), egy rejtett szívbetegség ugyanis kockázatot jelenthet a kismama és a magzat számára
  • Célzott terápia lehetősége – Ataluren (Translarna)
    • A DMD-t eltérő típusú genetikai eltérések okozhatják, pl. deléciók (hiányzó szakaszok a génen belül), duplikációk (megkettőződések, többletek), pontmutációk [a gént felépítő szerkezeti egységek (ún. bázispárok) egyikének kicserélődése egy másik típusúra]. Utóbbi esetben a kicserélődés következménye lehet korai stop kodon kialakulása, ilyenkor a disztrofin génről kórosan rövid, működésképtelen fehérje keletkezik. Az Ataluren nevű célzott terápia működésének lényege, hogy “láthatatlanná teszi” a korai stop kodont a fehérjét kialakító mechanizmus számára, ezáltal működőképes fehérje keletkezhet. A fentiekből adódóan azonban az Ataluren csak a DMD-t okozó mutációk egy részében alkalmazható, nem minden beteg számára elérhető.
    • A hordozó nők ataluren-kezelésével kapcsolatban igen kevés az adat, de friss szakirodalmi adatok alapján a terápia biztonságos, és stabilizálja a tüneteket, esetleg enyhe javulás is remélhető.

Források:

Duan D et al. Duchenne muscular dystrophy. Nat Rev Dis Primers. 2021 Feb 18;7(1):13. doi: 10.1038/s41572-021-00248-3.

Wang T et al. A Parallel Need for Cardiovascular Care for Female Carriers of Duchenne and Becker Muscular Dystrophy. J Card Fail. 2022 Apr 28:S1071-9164(22)00495-X. doi: 10.1016/j.cardfail.2022.03.359.

Dori A. et al. Can symptomatic nmDuchenne carriers benefit from treatment with ataluren? Results of 193-month follow-up. Acta Myol. 2021 Dec 31;40(4):152-157. doi: 10.36185/2532-1900-058.

https://www.parentprojectmd.org/care/for-carriers/carrier-symptoms/

https://www.rch.org.au/kidsinfo/fact_sheets/DMD_information_for_carriers/

Készítette: dr. Lengyel Anna

2022. május 17.