Őssejtterápia ALS-ben: Fázis 2 eredmények

A japán Mitsubishi Chemical gyógyszercég beszámolt a CL2020 nevű készítményük fázis 2 klinikai vizsgálatban elért eredményeiről. Fázis 2 klinikai vizsgálatnak nevezzük azt a stádiumát a gyógyszerfejlesztésnek, amikor kisszámú, az adott betegséggel diagnosztizált önkénteseken próbálják ki a kísérleti gyógyszert, és arról gyűjtenek adatot, hogy hatásos-e a készítmény, és ha igen, milyen dózisban a leghatásosabb adni.

A kísérleti készítmény MUSE őssejtekből állt, ami egy ellenálló őssejt típus. Ezek a sejtek képesek felismeri a sérült szöveteket és képesek odavándorolni és a sérülés helyén elősegítik a gyógyulási folyamatokat. Korábban, ugyanezekkel a sejtekkel végeztek egérmodellben kísérletet, ami azt mutatta, hogy ezek a sejtek képesek astroctyává (a központi idegrendszer idegsejteket támogató sejttípusa) differenciálódni. Az astrocyták segítették a motoros idegsejtek túlélését és lassították az izmok fogyását.

A fázis 2 kísérletben 5 beteg vett részt (3 férfi és 2 nő); a kezelésük hat hónapig, havonta egy vénás injekcióból állt. Minden bevont beteg az ALS végtagi kezdetű formáját mutatta, életkoruk 45-68 év között volt. A betegek közül 3 részesült a kísérlet ideje alatt Rilutek kezelésben (riluzole). A betegek monitorozására többek között izomerő- és ALS FRS-R, valamint ALSAQ-40 skálákat, légzésfunkciós vizsgálatot és életminőségteszteket alkalmaztak. A klinikai vizsgálat során négy alkalommal nyertek a betegektől gerincvízfolyadékot, és rendszeresen vizsgálták a vérmintáikat.

Az őssejtterápia hatására a betegek mozgásteljesítménye ugyan javult, de az nem érte el a szignifikáns szintet. 3 betegnél csökkent a betegség előrehaladásának gyorsasága, egynél ugyanolyan gyors volt a betegség progressziója, mint korábban, valamint egy betegnél felgyorsult a betegség előrehaladása. A gerincvízből mért paraméterek (CHIT-1 és NfL fehérjék), amik összefüggést mutatnak a betegség előrehaladásával és a túléléssel, szintén lassabban növekvő szintet mutattak a kísérleti terápiát kapó betegek esetében, mint a terápiát nem kapó betegeknél. Ez azt támasztja alá, hogy a betegség előrehaladásának és az idegsejtpusztulás üteme lassult. A légzésfunkciós paraméterek viszont a betegek többségénél romlást mutattak.

A kezelések jól tolerálhatónak bizonyultak, nem jelentettek súlyos mellékhatást. Leggyakrabban fejfájást, fáradékonyságot jelentettek a betegek. Egy betegnél következett be csonttörés, ennek a vizsgálati szerrel való összefüggése kérdéses. A betegek laborparaméterei, vérnyomása, testsúlya nem változott.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a kísérleti szer adása lassította a betegség lefolyását a betegek esetében, viszont az előrehaladást megállítani nem tudta. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az őssejtkészítmény nem az összes kóros folyamatot tudta blokkolni, így felvetették más ALS gyógyszerekkel való kombinációjának lehetőségét. A kutatók egy nagyobb, több beteg bevonásával folytatott kísérletsorozatot tartanának szükségesnek ahhoz, hogy a készítmény valóban hatásosnak tartható legyen. Azonban a gyógyszercég stratégiai és pénzügyi okokra hivatkozva még az eredmények publikálása előtt felfüggesztette a CL2020 készítmény fejlesztését.

1. ábra: Az ALS FRS-R pontszám csökkenésének átlagos üteme a kísérleti szer alkalmazása előtt (fekete) és utána (sárga). Az x tengelyen háromszögek jelzik az injekciók beadásának idejét. Az ALS FRS-R pontszám csökkenése láthatóan lelassult a kísérleti szer alkalmazásának idején, ám a progresszió ütemének csökkenése az utolsó injekció beadása után 6 hónappal is észlelhető volt.

Forrás:

Készítette: dr. Nagy Zsófia Flóra

2024. február 02.