TOXIKUS MIOPÁTIÁK

Miopátiát, vagyis izombántalmat nem csak veleszületett betegségek, hanem bizonyos toxinok, azaz káros anyagok és néha egyes gyógyszerek mellékhatásként is okozhatnak. A toxikus izombántalom lehetősége többnyire akkor merül fel, amikor egy izombetegséggel nem rendelkező személynél jelentkezik egyéb okkal nem magyarázható izomfájdalom, az izomzat szokásosnál kifejezettebb fáradékonysága/gyengesége, rozsdabarna vizelet. Laborvizsgálat során a vizeletben mioglobin fehérje ürítése (ún. myoglobinuria), a vérben a CK (kreatin kináz) emelkedése mutatható ki, megjelenésük pedig egy új gyógyszer adásához vagy valamely egyéb toxikus ártalom fellépéséhez köthető. Az izomérintettség lehet teljes testre kiterjedő (szisztémás), vagy helyi (lokális), amikor csak egy-egy izomcsoport érintett. Azt, hogy milyen eloszlású a miopátia, befolyásolja a toxikus szer szervezeten belüli eloszlása és a bejuttatás módja. Például a szisztémásan alkalmazott gyógyszereknél általában több izomcsoport is érintett, míg például egy izomba adott injekció esetén a káros hatás többnyire csak helyileg lép fel, az adott izmot érinti.

Az izomkárosító (ún. miotoxikus) ágensek a fenti tünetek különböző spektrumát okozhatják többféle módon:

  • Az izomzatot felépítő elemeket direkt károsítva. (Például az izomzatot felépítő fehérjéket, az energiatermelésért felelős ún. mitokondriumokat, vagy a különböző anyagokat tároló ún. lizoszómákat károsítva.)
  • Az izomzat elleni autoimmunitást indukálva. (Az izomzat antigenitása megváltozik azáltal, hogy a toxin az izomzat különböző részeihez kötődve olyan új molekulát hoz létre, amelyet az immunrendszer tévesen idegenként ismer fel, ezért a saját szövet ellen immunválasz alakul ki.)
  • Szisztémás elváltozásokon keresztül, indirekt módon. (A szervezet egészében olyan eltéréseket jönnek létre, melyek közvetetten károsíthatják az izomzat funkcióját. Például az ionszintek eltérésén, tápanyaghiányon keresztül válhat elégtelenné az izomműködés.)

A gyógyszer indukálta miotoxicitás gyakorisága ismeretlen, mivel felismerése nehéz, az enyhe tünetek pedig nem keltik fel a mellékhatás gyanúját. A felismerést nem csak az aspecifikus (nem jellegzetes) tünetek, az egyértelmű választ adó diagnosztikus módszer hiánya, hanem a gyógyszer és tünet kapcsolatának bizonytalan megítélhetősége is nehezíti. Utóbbi különösen azért bonyolult, mert a gyógyszerek nemcsak önmagukban, hanem bizonyos kombinációkban is okozhatnak izombántalmat, a legtöbb beteg pedig általában több készítményt is kap egyidejűleg. A toxikus ártalomra bekövetkező miopátia az esetek többségében szubakut, vagyis nem azonnal, hanem kis késéssel, mégis hamar lépnek fel a tünetei és rövid ideig állnak fenn. Ritkán azonban idült izombántalom is kialakulhat, vagyis a tünetek többnyire lassan alakulnak ki és sokáig, vagy akár tartósan is fennmaradnak. Ilyen hosszan fennálló izombántalom a visszafordíthatatlan károsodást okozó ágensek esetén fordulhat elő (pl.: A daganatos betegségek kezelésében használt egyes gyógyszereknél, melyek az örökítőanyagba beépülve károsítják a tumoros és sajnos az egészséges sejteket is.)

A toxikus miopátia1,2,3 diagnózisához nem ritkán szükséges izombiopszia, azonban ilyenkor is előfordulhat, hogy még a szövettani kép alapján sem állítható fel egyértelműen a diagnózis. A toxikus izombántalmak szövettani megjelenése ugyanis rendkívül változatos, az aspecifikus eltérésektől a kifejezett gyulladást, sejtzárványosodást (ún. vakuolizációt) vagy szövetelhalást (ún. nekrózist) mutató képig terjedhet.

Szerencsére az izombántalmak jelentős része visszafordítható, ami a kezelés gyors megkezdésével, a további romlás megelőzése céljából a kiváltó gyógyszer(ek) mennyiségének csökkentésével vagy a gyógyszer teljes elhagyásával és esetleg helyettesítésével biztosítható. Az visszafordíthatatlan károsodások megelőzéséhez a korai felismerés nélkülözhetetlen, ami csak a gyógyszeres kezelések jól dokumentált nyomon követhetőségével valósítható meg. Egy-egy betegnél a gyógyszer vagy egyéb toxikus szer által kiváltott izombántalom felismerése és az eset ismertetése orvosszakmai körökben segítséget jelenthet más betegeknél a hasonló, nem kívánatos izomkárosodás azonosításában.

Egyelőre csak néhány gyógyszer és egyéb toxikus szer esetében bizonyított az izombántalmat okozó szerep. A leggyakoribb ezek közül - a teljesség igénye nélkül - az alkohol, a különféle drogok, a glükokortikoidok, a vér lipidszintjét („zsírmennyiségét”) csökkentő egyes gyógyszerek, bizonyos vírusellenes szerek, néhány kemoterápiás gyógyszer, az L-triptofán étrendkiegészítő nagy mennyiségű szedése, egyes antipszichotikumok, az alumínium tartalmú injekciók elvétve, stb.

Összefoglalásul, a miopátiák hátterében olykor gyógyszer vagy egyéb toxikus szer is állhat, amit nehéz felismerni, azonban az esetek többségében visszafordítható és jól kezelhető. Amennyiben egy újonnan szedett gyógyszer/étrendkiegészítő bevételét követően, injekció adása után vagy alkohol/drogabúzus kapcsán rövid időn (napokon) belül szokatlan izomfájdalom, izomgyengeség, fáradékonyság lép fel, amihez a vérben magas CK érték, a vizeletben pedig mioglobinuria társul, felmerül a toxikus miopátia lehetősége. Ilyenkor javasolt a kezelőorvos felkeresése további kivizsgálás céljából.

Forrás:

  1. https://www.uptodate.com/contents/drug-induced-myopathies
  2. Dalakas MC. (2009) Toxic and drug-induced myopathies. J Neurol Neurosurg Psychiatry, 80 (8): 832-838. https://doi.org/10.1136/jnnp.2008.168294
  3. Steinmeyer J, Flechtenmacher J. (2021) Drug-induced Myopathies. Z Orthop Unfall. https://doi.org/10.1055/a-1488-6912

Készítette: dr. Pinti Éva

2022. május 24.