Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) a mozgató rendszer betegsége, ahol az agykérgi, agytörzsi és gerincvelői mozgató idegsejtek progresszív degenerációja játszódik le, ezt a végtagok és a törzsizmok sorvadása és gyengesége kíséri.

A betegség 90%-ban sporadikus, 10%-ban familiáris előfordulású. Mindkét formában többféle genetikai eltérést is leírtak.

Az elmúlt 30 évben nem sikerült olyan hatékony kezelést azonosítani, ami a betegség lefolyását lényegesen befolyásolná. Mindössze 2 készítmény elérhető: a riluzol, ami a glutaminsav okozta idegsejt károsodást csökkenti, és az edaravone, ami antioxidáns, sszabagyök megkötő molekula. Az előbbit szájon át szedhetik a betegek, az utóbbi intravénás infúziót igényel (havi 14, majd 10 alkalommal). Mindkettőnél igazolták a pozitív hatást, azaz a betegek túlélésének kismértékű javulását.

Jelenleg többféle génterápiás módszer kutatása eljutott a klinikai kipróbálás fázisába. Ezeknek a lényege, hogy a beadott oligonukleotid (ASO) a génmutáció következtében termelődött toxikus fehérjék előanyagát jelentő mRNS molekulához kötődik, elősegítve ezzel annak degradációját, így a kóros fehérjék termelődésének csökkenéséhez vezet. A kezelések reményt adnak az ALS betegség progressziójának megállítására, de csak a betegek egy szűk csoportjánál alkalmazhatóak, többnyire intratekális úton (agyvízbe beadva).

A SOD1 gén mutációja a familiáris esetek 10-20%-ában, a sporadikus esetek 1-2%-ában mutatható ki. A termelődő kóros fehérje zárványokat, aggregátumokat képezve károsítja a sejteket. A Biogen és az Ionis Pharmaceutical által kifejlesztett tofersen a mutált SOD-1 gén mRNS-hez kötődve lassítja a betegség progresszióját a VALOR tanulmány szerint. Tofersenről bővebben itt talál információt

Az Ionis Pharmaceutical kifejlesztett egy másik ASO terápiát is, ami a FUS gén mutációi esetén köti meg a kóros mRNS molekulákat. Ez a mutáció a sporadikus betegek 1%-ában mutatható ki, itt a klinikai vizsgálatok még folyamatban vannak. Jacifusen-ról bővebben itt olvashat

A Biogen Ionis együttműködésével humán vizsgálati fázisban van a C9orf72 gén hexanukleotid repeat expanziójával járó ALS forma kezelése. Ez a genetikai eltérés a familiáris ALS 34%-ában, a sporadikus esetek 12%-ában mutatható ki. A Tadnersen kezelés során az ASO molekula az expandált repeat-hoz kötődve annak degradációját okozza. Tadnersenről további információ itt

A Helixmith az Engensis nevű terápiát fejlesztette ki. Ennek hatásmechanizmusa eltérő, mivel itt egy plazmidba zárt DNS molekulát (HGF gén) juttatnak a szövetekbe, itt elősegítve a perifériás idegek regenerációját. A kezelés más, herediter és szerzett idegkárosodások esetén is hatásos lehet. Engensisről bővebben itt olvashat

A fentieken túl további ALS betegségben folyó gyógyszervizsgálatokról itt olvashat: ALS-2022

Készítette: dr. Pál Endre